Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 7. - 1. Az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslat megvitatása - 2. Egyéb

- 12 2A* Hu szár Géza ezt azzal egésziti ki, hogy régen a magántanároknak két év iatt legalább egy féléves előadást kellett tartaniok. Újhegyi Gyula javasolja a 25elhagyását, mert nincs szükség a szerencsétlen aspiránsképzés bevezetésére, a magántanári képzésnél helytelen lenne a szájbarágás m dszerét követni. Javasolja a már megszerzett kandidátusi fokozatok felülvizsgálását és csak azok maradjanak kandidátusok, akiket a szürőbizottság alkalmasnak talál a magántanári fokozatra. Az un. tud ;silletményt minden további nélkül meg kell vonni. F o g a r a s István szerint be kellene vezetni a sub auspiciis Alma® Matris intézményt, mert ez nemzetközileg is elismert cim. A magéntanári képesítéssel kapcsolatban a magántanári vizsga letétele ellen foglal állást, a 23» /l/ bek. b/ pontját azzal egészitené ki, hogy a magántanári értekezést meg kell védeni. Javasolja ezenkivül, hogy megfelelő tudományos működés alapján a kari vagy az egyetemi tanács adhasson felmentést a leendő magántanárnak értekezés készitése alól. A 24.^-t elhagyhatónak véli. Azzal nem ért egyet, hogy külső szakemeberek asi egyetemi tanács tagjai legyenek, azt a lehetxóséget azonban nem szabad elzárni, hogy a gyakorlati vagy a tudományos élet vezetői egyetemi tanárok ra lehessenek. Ugyanakkor helyteleníti a gyakorlati élet vezetői véleményének glorifikáláfeát az egyetemi tanárokéval szemben. •¡t Szelepes ényi Lajos közli, hogy tanszéke általános véleménye alapján a 25« C^. törlendő. Aki uj tudományos minősitést akar szerezni, az szorgalomból és ne pénzért szerezze meg. Felveti azt a kérdést, hogyan fog érvényesülni az autonómiában a tanszemélyzet, valamint a hallgatók joga? Elnök közbevetőleg m^gjsgyzi, hogy az elektorok utján, akikről a dékánválasztássál kapcsolatban már volt szó. Csanádi György ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy az elektorok ne csak a dékánválasztás lebonyolításában vegyenek részt, hanem a kari tanács állandó tagjai legyenek. Verbényi László a 22.£-sal kapcsolatban megjegyzi, hogy tanszékének jelentős része a múltban dzt tapasztalttá, hogy a doktori cimnek nem volt becsülete. Helyes az az álláspont, hogy magántanár csak az legyen, aki doktori cimmel rendelkezik. A törvényt rvezet szerencsétlenül összekeveri a tudományos cimeket és állásokat. Ki kellene mondani, hogy vannak magántanárok, cimzetes tanárok és docensek. Az átminősítést is szerencsétlennek és igazsagtal&nnak tartja, mert varinak olyan kandidátusi disszertációk, amelyek fabatkát sem érnek, viszont .vannak ol^an doktori értekezések, amelyek régebben készültek ugyan, de még most is megvan az értékük. H a á s z irpád egyetért azzal, hogy a jövőben a tudományos munka alapján kell adni a tudományos fokozatokat. A maga részér 1 is állandóan harcolt a minősítés mai formái ellen, azonban nem mondaná, hogy a szerzett jogokat ne tartsák tiszteletben. Annak hive, hogy tudományos fokot nem szabad javadalmazáshoz kötni, fennmarad azonban a kérdés morális része. Ha valakinek kiváló tudományos érdemei vannak, de időközben például megbénul és többé nem munkaképes, nem lenne igazságos megvonni t°le a szerzett jogokat. Amilyen káros volt politikai "érdemek" alapján oszto-