Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 7. - 1. Az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslat megvitatása - 2. Egyéb

P a c h Zs. Pál a 23. Á . /I/ a/ pontja helyébe a következő szöveget javasolja: ... tudományos elhivatottságát jelentősebb előzetes tudományos működéssel bebizonyította és habilitációs értekezést készitett. Ez a fogalmazás alkalmas a kandidátusi elővizsgálatokkal kapcsolatos hibák kiküszöbölésére. A 25. á. és a Megjegyzések érintik a tudományos fokozatok, cimek átminősítését. Nem világos számára az itt található fogalmazás és ugy látszik, a törvényjavaslat készitői előtt sem volt világos a kérdéskomplexum. Ezt a részt minden esetre további megfontolás tárgyává kell tenni. Péter György egyetért Huszár elvtárssal abban, hogy a magántanárrá képesítésnél vegyék tekintetbe a régebbi tudományos munkákat. Egyetért azzal is, hogy a 25.s* fogalmazása zavaros, még csak tárgyalási alapnak sem tekinthető, mert nem lehet tudni, mit is akar tulajdonképpen. Szükségesnek tartja ezzel kapcsolatban az aspiránsképzés egész rendszerét felvetni, rámutatni az eddigi hibákra. Az elgondol s alapjában véve nem volt rossz, de azeddigi rendszer arra vezetett, hogy pár száz oldal összeírásával anélkül, hogy tudománya területén bármi ujat is mondott volna, bárki megszerezhette ezt a cimet. Ezt pedig meg kell szüntetni. A javaslat azért sem átgondolt, mert fenntartaná a kettősséget: az aspiránsok az Akadémiához tartoznak, a magántanárok pedig az egyetemhez. Azt is meg kellene vizsgálni, hogy ' a 3. Á. g/ pontjával hogyan egyeztethető össze a 25* A Megjegyzéseknek azzal a kitételével, hogy"...jelenlegi kandidátusok... a törvény erejénél foggá magántanárrá minősülnek", nem ért egyet, mert az a meggyőződése, hogy a mostani kandidátusoknak jó része ezt a cimet egyáltalában nem érdemli meg, mert egy csom ol an disszertáció készült, amelyekről már h napokkal ezelőtt is mindenki tudta, hogy dogmatikusak. Ugyancsak felül kellene vizsgálni az adományozott cimeket is, mert - különösen a kezdeti időben - nem történt minden helyesen. Tanszéke minden dolgozója tiltakozott az ellen, hogy a kandidátusok eddigi járandósaga tudósilletményként továbbra is megmaradjon. Az a vélemény alakult ki, előbb mindenki bizonyitsa be tudományos tekintélyét, ennek alapján bizza meg őket a kormány tudományos feladatokkal és,ezért a munkájuiért kapják a tud silletményt. Ugyanigy helytelenít tték a tanszék dolgozói, hogy a jelenlegi doktorok automatikusan kapnák az egyetemi tanári cimet. Nem helyes az sem, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos részletkérdéseket - a Megjegyzések szerinta végrehajtási utasitáshan és a kiegészitő szabályzatokban kell rendezni, hanem el kelfene dönteni, lesz-e Fels°oktatási Tanács és ha igen, a részletek kidolgozását erre a szervre kellene bizni. Ugyancsak dönteni kellene abban a kérdésben is, hogy a külföldön szerzett nosztrifikálhatók-e. Markos György kívánatosnak tartja, hogy a törvényjavaslattervezet kimondja: az egyetemi tanároknak és minden egyetemi oktatónak csakegy állása lehet, az egyetemi oktatói állás csak főállás lehet. Más tudományos intézet vezetése is csak honoris causa történhet. Megköveteli ezt a tudományos munka, az oktatás fontossága. Újhegyi Gyula elmondja, hogy régen a magántanárok kötelesek voltak előadásokat hirdetni. Ha három éven belül nem hirdettek előadásokat, elveszítették a magántanári képesitést. Ilyen megkötöttséget a törvényjavaslatban is kifejezésre kellene juttatni. 8