Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 7. - 1. Az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslat megvitatása - 2. Egyéb

- 10 ­V. Fejezet. C o t t e 1 Kőinél a 18.c-sal kapcsolatban megjegyzi: ha a minisztérium a felvehető hallgatók szemét nem szabja meg, nem hatá­rozza meg az elhelyezhető h llgatók számát sem, tehát itt ki kellene térni arra, hogy milyen munkaköröket kötnek egyetemi végzettséghez, vagy pedig a minisztérium vállalja bizonyos számú hallgató elhelyezé­sét, csak a szelekció kedvéért vesznek fel ennél nagyobb számú hall­gat ságot. Forgács Tibor javasolja, hogy a 20. í* . ugy egészitessék ki, hogy a diákok fegyelmi ügyeiben a diákszervezet is meghallgatan­dó • Csanádi György a 18. ^ . /3/ pontját ugy javasolja meg­változtatni, hogy a felvétel kérdésében a dékán határozatával szemben a kari tanácshoz lehessen fellebbezni. Á 19.£ -ba a "valamint" szó utón javasolja beszúrni a "tanul­ni á?y ikkal kapcsolatos" szavakat. Péter György egyetért azzal, hogy a hallgatók fegyelmi ügyében a hallgatókat is meg kell hallgatni, de ezt nem kell expressis gerbis kimondani, hiszen róluk-nélkülük ugy sem lehet határozni. A törvényjavaslat nem szabályozhatja, hogy ldkét köteles a minisztérium elhelyezni, azonban az sem helyes, hogy csak az egyetem befogdcképessége legyen a kritérium a felvételhez, hanem tekintetbe kell venni az ország szükségletét is. Markos György rámutat a 21. • rossz fogalmazáséra. Az ösztöndij nem szociális juttatás, tehát "Az ösztöndijra és a többi szociális juttatásra'vonatkozó..." kezdetű mondatból a "többi" szót el kell hagyni. Verbényi László a 17.^. /V bek. uj c/ pontjaként ja\asolja, hogy az egyetem hallgatója kivételes esetben vendéghallga­tó ként olyan is lehessen, kinek nincs érettségi bizonyítványa, de szellemi képessége alkalmassá teszi az előadások megértésére, képesí­tést azonban nem kaphat. Elnök helyesli ezt az elgondolást, valamint azt, hogy a felvételeknél az ország szükségletét is figyelembe vegyék. Az el­helyezés kérdésében val:: állásfoglalás nem lehet t-rgya a jelen tör­vényjavaslatnak, de egyébként sem lehetne a munkástanácsokat kötelez­ni arra, hog bárkit is felvegyen. Ugyancsak külön t9rvényes intézke­dés szükséges arra is, hogy milyen állás legyen egyetemi végzettséghez kötve. A diákszervezetek meghallgat sáról fegyelmi ügyekben a végre­hajtási utasitásnak kell gondoskodnia. Javasolja, hogy a felvétellel kapcsolatosan ne a kari tanácshoz, hanem az egyetem rektorához legyen fellebbezési joga a jelentkezőnek, de tovább már ne. Csanádi és Markos elvtársak stiláris javitásaival egyetért. VI. Fejezet. Huszár Géza javasolja, hogy hagyják meg a cimzetes dok­torátust, magántanári képesités viszont csak a doktorátus után három évvel legyen megszerezhető. A 23.^ . /I/ bek. b/ pontját véleménye szerint ki* kell hagyni; pár értekezést kell irnia annak, aki magántanári képesitést kiván szerezni. Fontos volna viszont kimondani, bogy ezeknek nyomtatásban kell meg.ielenniök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom