Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
A tanszékek fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a fiatal oktatók pedagó iai és didaktikai továbbképzésére, főleg azokéa, akiknek nincs tanári oklevelük. Ez legsikeresebben a tanszéki kollektíva keretében, tapasztalt tanárok vezetésével valósitható meg. A nevelési alapelvek kidolgo zá sának eddigi eredmáye és a további feladatok. Pártunk III.Kongresszusa határozatainak végrehajtása során a minisztérium hozzákezdett az egyetemi nevelőmunka ké? dé~ seinek tisztázásához. Egyetemeink feladata a szocialista szakemberek képzése. Az egyetemi nevelés legfőbb célkitűzése, hogy a hallgatókat hivatástudatra, munkaszeretetre, szocialista hazafiasságra, önkéntes és tudatos fegyelemre, materialista világnézetre, közösségi érzésre és megfelelő kulturált magatartásra, közösségi kulturigényrc, egészséges életmódra, a szocializmus építőivé nevelje. Egyetemi ifjuságunk nevelésével eddig is foglalkoztunk. Sok egyetemi oktatónk kiváló nevelőmunkát végzett. Az egyetemi nevelőmunka azonban nem volt általános és céltudatos. JEgyetemi ifjuságunk egy részének felfogásában és magatartásában - részben ennek következtében- komoly hiányosságok mutatkoznak, a fiatalság körében egészségtelen megnyLlvanulások voltak tapasztalhatók: kényelmesség, a nehézségek elől való meghátrálás, nem egyszer cinizmus is, A minisztérium, noha gyakran hangsúlyozta az egyetemi nevelőmunka fontosságát, s hibáztatta' a nevelésnek pusztán a marxizmus-leninizmus és k&tonai tanszékekre, a párt-és DISZ szervezetekre való áthárítását, kevés konkrét segítséget nyújtott, és intenziven csak az utóbbi hónapokban fogott hozzá az egyetemi nevelőmunka alapelveinek és módszereinek kidolgozásához. A minisztériumban nevelési főbizottság alakult, melynek feladata az egyetemi nevelés alapelveinek kidolgozása. A főbizottság kijelölte azokat a témákat, melyek kapcsán az egyetemi élet egyes területein kifejthető nevelőmunka elvei és módszerei tisztázandók. E feladatok megoldására bizottságokat hoztunk létre a legkiválóbb oktató-nevelőmunkát végző tanárok és a társadalmi szervek széleskörű bevonásával, valamint egy elméleti-pedagógiai munkaközösséget alakítottunk, melynek feladata a témák pedagógiai szempontból való értékelése. Oktatóink nagy része -felismerve a .nevelőmunka nagy jelentőségét- lelkesen vállata azt a feladatot, hogy ezekben a munkakban résztvegyen. Az egyes bizottságok, által készített, az elméleti-pedagógiai munkaközösség véleményével ellátott anyagokat.a főbizottság megvitatta. A viták eredményét cikkek formájában közöljük a Felsőoktatási Szemlében, hogy az oktatók széles köre hozzászólhasson, mielőtt kiadjuk a nevelési alapelvekre 1686-1955.
