Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
/ laboratóriumi férőhely, illetve felszerelés hiánya, a hallgatók nagy száma stb./ még nem tették lehetővé a helyes módszertani alapelvek teljes alkalmazását. Ennek ellenére megállapítható, hogy a gyakorlati fqslalkozások ez évben sokkal inkább szolgáltál: a hallgatók önálló munkára nevelését, mint korábban. Örvendetes, hogy a tantermi gyakorlatok fokoz tosan tért nyernek a műszaki egyetemen. Ezek színvonalát és eredményességét biztositja, hogy vezetésüket sokszor pfofessorok pl. Holler, Muttnyánssky, Bálint professorok -látják el. Mindezek ellenére a gyakorlati oktatás a műszaki egyetemeken még mindig nem kellő súllyal szerepel. Egyetemeink lényegében -kevés kivétellel- felszámolták az anyagkövető szemináriumokat. Több karon azonban figyelmen kivül hagyták azt a rendelkezést, hogy egy-egy évfolyam hallgatói részére - a marxizmus-leninizmus tárgyain kivülkét szemináriumnál több ne legyen. Ez túlterheltség folytán lehetetlenné tette a. szemináriumok színvonalának emelését| különösen n korreferátumok szinvonalat kell emelni. A szemináriumi viták legfőbb hiánya e. hallgatók többségénél a kritikai szellem fejletlensége. Bár az előadások és gyakorlati foglalkozások módszerében jelentős fejlődés állapitható meg, mégsem sikerült a háL1gatók önálló munkára nevelése terén lényeges változást éL érni. A hallgatók munkáját jórészt még mindig a felszines tanulás jellemzi, elfecsérelik vagy túlzottan felaprózzák idejük egy részét, még nem tudják jól megszervani a rendszeres, ütemes tanulásukat. Hozzájárult ehhez a tanulás folyamatos középiskolai ellenőrzésének megszüntetése, ami helyes. Ugyanakkor azonban megfelelő nevelomunkával a szemináriumokon, gyakorlatokon és konzultációkon egyéni foglalkozással kell a hallgatókat ütemes tanulásra serkenteni. A konzultációk az ónban sok helyen háttérbe szorultak, s nem sikerült a hallgatóságot meggyőzni arról, hogy hőmével necsak a vizsgák előtt, hanem a félév egÓ3z folyamán vegyék igénybe a tanulás elmélyítésének ezt a lehetőségét. A továbbiakban folytatni kell az elcr dások 3 zinvonalának fokozatoD emelésére irányuló munkát, s tovább kell javitani a gyengébb hallgatók pedagógiai segitését, ami az alapvető kérdések megértetésére és az önálló tanulás elsajátítására irányuljon. Az cl adásokba -ahol ezt az anyag természete lehetővé teszi- be kell épiteni az előadott anyag népgazdasági vonatkozásait, valamint atárggyal kapcsolatos iparágak hasai perspektíváit. Jobban ki kell használni az anyagban lévő lehetőségeket a hallgatók önálló gondolkozásra való nevelése érdekében. Törekedni kell az órákon való szemléltetés fokozására. Gondot kell forditani a gyakorlati anyag felfrissítésére, színesebbé tételére. Fontos a helyes tanulási módszerek megismertetése és elterjesztése. Jó nevelőnunkával el kell érni, hegy a hallgatók zöme önkéntesen és szivesen éljen a konzultációkon nyújtott segitsógadás lehetőségeivel. 1686/1955.