Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus

nőtt a kötelező heti órák száma. A foglalkozás olyan legyen, hogy méltányos határok között mindenki megkaphassa az indokolt segitséget, de senkinek se vegyük el formális okokból az idejét feleslegesen, A konzultációk általában önkéntesek legyenek, de ha az oktatók egyes hallgatókkal kapcsolatban meggyőződnek arról, hogy segités nélkül nem fognak boldogulni, akkor kötelezően is berendelhetik konzultációra. Egyébként arra kell nevelni a hallgatókat, hogy az egész félév folyamán ifegyék igérybe a konzultációkat, ha valamit nem értenek, illetve,ha további felvilágosítást igényelnek, 'fiz egyúttal hathatós elősegitője az ütemes /folyamatos/ tanulásnak is, E téren is nagy szerepet kell vállalnia a DISZ-nek, szüntelenül propagálva az ütemes tanulás szükségességét és a konzultációk folyamatos igénybevételének előnyeit. Az aránylag nagyszámú bukásban és jelentős lemorzsolódásban kétségtelenül szerepe van a diákság egy része nem kielégítő ' helytállásának és az ideológiai -politikai képzettség hiányán ból származó perspektivátlanságának, a nehézségek leküzdésével szemben tanusitott lanyhaságának. Átmeneti nehézségek, muló zavarok, vélt bonyodalmak, vagy anyagi igények nem kedvükre való azonnali kielégitése egj^eseknek annyira kedvét szegik, hogy bámulatos rövidlátással céltalannak minősitik a tanulásra kifejtendő erőfeszitéseket , és abbahagyják tanulmányaikat. Elofordul az is, hogy egyes jótanulok egy vizsgán megbukván, utána valamennyi vizsgán megbuknak, jeléül annak, hogy az első baleset hatására pánikba esnek, ahelyett, hogy keményebb munkára ösztönöznék őket az átmeneti sikertelenség. Ez is bizonyitja azcgyetemi nevelőmunka hiányosságát, amit az oktatóknak és DISZ szervezeteknek kell SZÍVÓS munkávnl mielőbb pótolniOK. A korábbi években, főleg a tudományegyetemek humán karain tapasztalható liberalizmus kiküszöbölésére komoly erőfeszítések történtek, s a folyó tanévben a tudományegyetemek tanulmányi eredményeireálisabbak a korábbiaknál. Az átlageredmények számértéke azonban még most is lényegesen magasabb a tudományegyetemek egyes karain, mint a műegyetemeken. Ha figyelembe isvesszük, hogy az igen nagymértékű /egyes szakokon 10-15-szörös/ túljelentkezés folytán igen hatékor^r kiválasztás volt lehetséges, és a kislétszámu szakokon jól megvalósítható aze gyéni foglalkozás, még sem látszik reálisnak pl: a Történettudományi Kar 4,13 és a Nyelv-és Irodalomtudományi kar 4,18 átlageredménye. A liberalizmus 9 karokon főleg agyakorlati jegyek megállapításában és a nem tanári szakokon Jelentkezik, de egyes főkollégiumok / pl.világirodalom, Szovjetunió története/ vizsgáin is L0.51 az elbírálás. Újólag nyomatékkal fel kell hivni a tudományegyetemek figyelmét, hojy minden szákon tegyék reálissá az •sztályzást és érjék el követ élményeikben azt a szinvonalat, amelyen átlagban a műegyetemek vannak. A mult félév folyamán javult a marxizmus-lcninizmus^ oktatása is. A tanszékek nagy gondot fordítottak az eszmei-politikai színvonal emelésére, a társadalmi kérdések megértésére. Az 1686/1955-