Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
-9szorvezése fejleszti a hallgatók aktivitását, növeli érdeklődésüket, az elnélet iránt, a narxiznus-leniniznus alkoté elsajátítása iránt. A tanszék a folyó tanévben nagy figyelnet fordit a szemináriumi foglalkozások megjavítására és ezen a téren ért is el bizonyos sikereket, A tanszék oktatói konolyabban készültek a foglalkozásokra, ahol a marxista-leninista elnélet legfontosabb kérdései kerültek megvitatásra* A diákok mélyebben tanulmányozták a narxiznus-leniniznus klasszikusainak nunkáit és a párthatározatokat, A szeniniriunok munkájában cevésbbé nyilvánultak neg iskolás módszerek, egyre inkább alkotó jellegüekké váltak. Szános oktató elérte azt, hogy foglalkozásain a kérdéseket aktivan .megvitatják és a hallgatók nagyobb-tisztelettel viszonyulnak a mrxista-leninista tudonány tanulmányozásához. Pozitivun a szeninlriuni munka terén nég az, hogy egyes nehéz elnéleti kérdésekről szélé szenináriunokát a hallgatók által készitett referátumok negvitatása alapján folytattunk le /az első évfolyam kivételével/, Szabóné, Kovács Júlia, Kalász, Tabák, Vári, Rigó elvtársak és nások jelentősen növelték a szenináriunok szinvonalat. Azonban a szemináriumok terén nég szános hiányosság mutatkozik* Sajnos előfordulnak nég'olyan szemináriumi. foglalkozások, anelyeknek a szinvonala alacsony. Az oktatók nég gyengén kapcsolják össze a vizsgált elméleti tételeket az élettel, így pl. "A kommunista párt éLnélete és progrannja a nenzeti kérdésről" o. ténából Poller elvtárs által tartott szenináriunon teljesen figyelmen kivül hagyták a kommunista és munkáspártok harcát a koznopolitiznus és a burzsoá nacionalizmus ellen a jelenlegi viszonyok' között. Nem egészen világosan is helyesen fejtették ki a kommunista párt progrannkövetéléséit a nemzeti kérdés.területén, felületesen fejtették ki' a kulturális autonómia programja reakciós lényegének birálátát. "A gyakorlat szerepe az ismeretelméletben" c, Fésűs elvtárs által levezetett szemináriumon a hallgatók mindearől be-' szeltek csak a gyakorlat jelentőségéről az ismeretelméletben nem. Fésűs elvtársnak van bizonyos egyetemi munkatapasztalata és termé—' szetesen az ilyen tények egy oktató számára nehezen megbocsáthatók* Az M.D.P, III„kongresszusának anyagaiból tartott szemináriumok nagyon rosszul folytak le. Azt a tényt, hogy a hallgatók nem kielégitő módon ismerték a Ill.kongresszus határozatait, mindenek előtt az magyarázza, hogy az Oktatásügyi Minisztérium hibájából a rektorátus és a marxizmus-leninizmus tanszék nem folytattak felvilágosító munkát a tanév elején egy sor nevelési szempontból döntő fontosságú kérdésről, különösen az uj ösztöndíjrendszerről. Előfordultak olyan esetek, hogy a hallgatók csoportosan non jelentek meg a foglalkozásokon, E hiányosságok kiküszöbölése érdekében a tanszék számos intézkedést tett, hogy a hallgatók mélyen tanulmányozzák az M.DiP. III.kongresszusának anyagait. Ezek közül a legfőbbek: az M.D.P. III.kongresszusának valamennyi kérdését az oktatók, a marxizmusleninizmus alapjai, valamint a dialektikus és történelmi materializmus tanfolyamok oktatása során megmagyarázták 0 Ezekről a kérdésekről konzultációkat tartottunk és a kongresszusi anyag külön kérdésként szerepelt a félévi vizsgákon. 1687/50/1954-55.
