Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus

-7zavaros, nem világos, sít néha hibás elméleti tételeket állított fel az oktató az anyagot nen érdekesen, hanen szárazon adta elő* Egyes előadások azt mutatják, hogy a betürágás és a dogmatiznus a marxizmus-leninizmus alapjaiból és a filozófiából tartott előadásoknak továbbra is egyik legfőbb és legelterjedtebb fogyatékossága. A dogmatizmus és a betürágás mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a társadalmi élet korkrét jelenségeinek cs folyamatainak marxista elemzését idézgetéssel helyettesíti, A dogmátizmus és a betürágás elleni haro néha formálissá válik: az egész probléma az idézetek számának csökkentésére korlátozódik. Sok oktató helytelenül érti a dogmatiznus és betürágás fogalmát, az í^ész hibát csak az idézetekben látják. Ezek az elvtársak elfelejtik, hogy a dogmatizmus lényege az elmélet és a gyakorlat elszakítása, az elméleti tételek skolasztikus értelmezése, a marxizmus-leninizmus,oktató jellegéről való negfeledke zés. Ezért a legfontosabb az, hogy,az előadások életből vett anyag ra épüljenek, hogy az előadás tételeit ne csak deklarálják, hanem * meggyőzően igazolják és alátámasszák az életből vett történelmi tények konkrét elemzésével*, Egyes elvtársak a tanszéki értekezleteken a dogmatizmus elleni harc cinén jobboldali opportunista álláspontról kezdték bírálni a marxizmus Ggyes helyes, a gyakorlat által kipróbált tételeit. A tanszék megakadályozta- az ellenséges elméletek propagálását; a hallgatóknak a M.D.P. K.V. márciusi határozatában kiemelt kérdéseket 'meg a határozatok megjelenése előtt lényegében helyesen magyarázta <, A tanszéken előfordulnak olyan esetek, amikor a marxista-leninista elmélet legfontosabb kérdéseinek megmagyarázását háttérbe szorítják a történelmi anyag kifejtésével, így pl. Kalász elvtárs a Komintern VII» kongresszusáról szóló előadásában többet beszélt a fasizmus keletkezésének kérdéseiről, mint a kongresszus határozatainak nemzetközi jelentőségéről. S"t mi több, Kalász elvtárs nem tárta fel a kongresszus elméleti tételeinek egész gazdagságát, megelégedett azzal, hogy felületesen felsorolta a Konintem VII. kongresszusának főbb kérdéseit. ' < 4 i Szabó elvtársnő "Az OSZDMP.III. kongresszusa V.I,Lenin "A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban" c. könyve,A marxista párt taktikai alapjai" c, előadásában teljesen elé telen módon kapcsolta össze az előadás elmóleti kérdéseit a külföldi kommunista és munkáspártok taktikájának kérdéseivel a jelenlegi viszonyok között. Az előadás stílusa csiszolatlan volt, az anyag kifejtése nem volt világos és logikus, az előadó gyakran eltért a fő kérdésektől, minek következtében a hallgatók nem tudták mindig megkülönböztetni a fő és a mellékes kérdéseket, A marxizmus-leninizmus elméleti tételeit csak akkor lehet megérteni, ha az oktatók maguk helyesen értik azokat és lelkiismeretesen tanúin inyozzák a marxizmus-leninizmus klasszikusainak munkáit, az Sz.K.P. és M.D.P. kongresszusainak, konferenciáinak és központi vezetőségi plénunainak határozatait, ha ezeket az anyagokat a konkrét történelmi feltételekkel való kapcsolatukban, a 1687/50/1954-55.