Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. június 29. - 1. Szempontok a M.D.P. III. kongresszusának útmutatásait megtárgyalandó tanácskozáshoz. Előadó: Fogarasi Béla rektor - 2. Beszámoló jelentés a tudományos munka helyzetéről az 1953/ 54. tanév végén. Előadó: Nyilas József adjunktus
•Melleklet az 1./ napirendi .ponthj z. A haladó közgazdasági hagyományaink felkutatása során adódó * ' " tanulságok , ~~ Hazánkban az általam megvizsgált időszakban/l79o_1848/ közgazdászaink előtt alapvető feladatként nem a tőkés termelési viszonyok elemzése,hanem a feudális és gyarmati elnyomás elleni küzdelem állott, igy közgazdászaink szinte kivétel nélkül gazdaságpolitikusok voltak, akik az elméletet csupán gazdaságpolitikai törekvéseik megindoklására használták fel, anélkül,hogy a gazdasági élet jelenségeinek átfogó, rendszerezett magyar az atával szolgáltak volna. Tőkés viszonyai fejletlenségénél fogva éppen ezért egyetlen olyan gondolkodót sem tudunk felmutatni, aki továbbfejlesztette volna a közgazdaságtant, sőt még leghaladóbb közgazdászaink is nagyon távol állottak az angol polgári közgazdák által elért magasságtól. A haladó közgazdasági gondolat ismérvéként hazánkban csupán azt lehet tekinteni, hogy a szóbanforgó közgazdasági elmélet, mint a felépitmény része, I mennyiben tükrözte helyesen az alap követelményeit es segítette elő ezáltal a tőkés termelési viszonyok kibátkozását , sogitotte elő az ország előtt álló kettős alapvető feladat megvalósulását: a gyarmati és°a feudális viszonyok felszámolását. A kutatás nyomán adódó főbb, általános, inkább a történelmi materializmus körébe vágó tanulságok a következők: A hazai közgazdasági irodalom kibontakozása szépen mutatja az alap és felépitmény kapcsolatát. Nyomon kisértük,hogy az alap megváltozásával hogyan változott meg a közgazdasági gondolat is. Az árutermelésnek tőkés árutermeléssé változásival a monetár elképzelések átadták helyüket a kifejlett merkantilista nézeteknek, amelyek már rátapintottak a tőkés termelés lényegére, s az értéktöbblet szer^ zését a terrclés rugójaként tüntették fel. A merkantil űzzetek azután w lassanként a tor élés meghatározó voltán í'cltpülő gazdasági tanitásokba mentek át. A fclépitmény ugyanakkor vissza is hatott az alapra, és a tőkés viszonyok kialakulásával kibontakozott polgári közgazdasági gondolatokat a haladás hivei a tőkés termelési viszonyok uralomrajutása és megszilárdítása érdekében használták fel. A közgazdasági irodalomnak hazunkban különösen nagy volt a jelentősége, A társadalmi tudat nálunk nagymértékben elmaradt a társadalmi léttől. Mivel pedig a polgári átalakulás szükséges feltétele volt, hogy az átalakulásban érdekelt osztályok tudatára ébredjenek a társadalmi lét követelményeinek,haladó közgazd ezuink igyekeztek r dali/ti tudatot a gazdasági eszmék vonalán közelebbhozni a társadalmi léthez, annak követelményeihez. Nagy részük azonban döntően csupán ebben látta az ország előtt l HÓ gazdasági feladatok megoldjásának módját, s elvont módon emelve ki a tudat szerepét, az átalakulás útját racionalista módon csupán az elmék felvilágositásában kereste. °sztályhclyzcténél fogva rettegett az átalakulás esetleges forradalmi voltától, s elzárkózott minden osztályharc clől„ Bár az átalakulást közgazdáink nagyrésze szellemi térre igyekezett szőri tani, 1137/45/1953-54 £