Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. június 29. - 1. Szempontok a M.D.P. III. kongresszusának útmutatásait megtárgyalandó tanácskozáshoz. Előadó: Fogarasi Béla rektor - 2. Beszámoló jelentés a tudományos munka helyzetéről az 1953/ 54. tanév végén. Előadó: Nyilas József adjunktus

s bár a •t;í,rs&da,lí')4..;lét által .'felvetett füladatokat nem tudták a maguk teljességében mogragaáriit töltöttek be az átalakulás ne 11ctti közvélemény kraífckitás óban, az elmék forradalmasitásában, s ezzel akaratuk ellenére is objektíve cl&Oszitotték az 1848as polgári forradalmat. Gátolta a helyes társadalmi tudat kialakulását a rc \ó támadása is, amely a köztudatban hamis képet igyekezett festeni a : ;iáll6 "viszonyokról. Iknulságként áll előttünk az a' tény,hogy a reakció kezdetben nyiltan támad, majd mikor úrzi,hogy alulmaradt a küzdcinben,hogy a közvélemény a fennáll ó/viszonyok átalakítása mellett van, igyekszik a haladó áradathoz csatlakozni, látszólag elfogadva" annak eszméit,hogy belülről bomlasszon. A polgári átalakulásütiaoológiai téren folyó harc megmutatta, hogy csak a gyakorlat az, amely haladó gondolkodóinkat, elsősorban Kossuthot hozzásegítette a helyes állásfoglalás és ennek mcgfclclöc a helyes gazdasági nézőt kialakitásához

e Kossuth is, akárcsak a többi haladó közgazdászunk, kezdetben racionalista volt a Azt hitte, hogy a reakciós nemesség csupán tudatlansága révén akadályozza a haladástA haladás szükségességéről felvilágosítás réven vélte őket meggyőzni, A gyakorlati politikai harcok során azonban mindinkább rSdőbbont arra,hogy pusztán felvilágosítás utján nem lehet a polgári rái'?0.í\Hl

/ véghezvinni. Csalódva a nemességben, kijelenti,hogy a ''nemzeti újjászületés nagy munkáját végigvinni a nemességben nemcsak elegendő tehetség, de elegendő akarat sincs, sőt többet mondok- lélektani törvények szerint nem is lehetséges

1', hiszen - hirdeti messze túlmenve a nemesi és racionalista állásponton - " a /váltságosok többsége sohe sem lesz a kiváltságosok ellensége , mert ez mindenesetre abnor is, noi tor.észeteszerü állapot volna," A gazdasági eszmék területén folyó harc szépen mogmutatta,hogy ^ egyedül a -haladás híveinek érdeke csak a gazdasági élet valóságának " megismerése. A társadalmi lét követelmény -it a haladó közgazdák nézetei tükrözték, os ztályhelyzetűidből korlátozva bár, de mégis e korban a legpontosabban- A reakció viszont a haladás híveinek a gazdasági életet hücn tükröző eszméi súlya alatt tagadni kezdte a gazdasági élet val°s ágának megismerhe tőség ét. Az egész vizsgálódás élesen mutat ja egyébként a tört éneim + Alizmus azon tételének igazságát,,hogy a társadalmi lét az, amely meghatározza a társadalmi tudatot. Hiába ismerkedtek meg Jjndolkodéink a legfejlettebb polgári nézetekkel, az orsz g elmaradott feudális állapota folytán-csak annyit voltak képesek belőle megérteni, amennyit a termelési viszonyok számukra le he tővé tettek. A történelmi materializmus igazsága mellett bizonyít az a körülmény is,hogy a nyugati tőkés orsz'gok leghaladóbb gazdasági eszméi,Lanem feleltek meg a hazai társadalmi létnek, nem segítették az alapot és hazánkban nem • is számíthattak haladó jollegüeknck, sőt a re' koió kezében váltak fegyverré a haladás ellen. Ezzol szemben nyugaton már reakciósnak ssá~ 1137/45/1953-54.-.