Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. március 7. - 1. Az Egyetem 1952/53 évi tantervének vizsgálása - 2. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás megvizsgálása - 3. A tanszékek által a hallgatók részére kiírt pályamunkák témáinak elbírálása
korábbi birálók és Fonyő István elvtárs jelenlegi biráleta is aog állapítja, ekletikus, Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy as oktatés nem. halad végig rendszeresen a matematika anyagán, hanem csak egyes kérdéseket ragad ki, másokat pedig ismereteknek tételez fel, A tárgyalás módjánál nem tatjuk helyesnek a számtani és algebrai rész éles szétválasztását, Az Egyetemen nincs időnk -arra, hogy több éven keresztül számtannal foglalkozzunk és azután kezdjünk neki, ugyancsak éveken keresztül az algebrának, A célszerű megoldás, amit Fenyő elvtárs is javasol, hogy a müveleteket általában algebrailag magyarázzuk és a szám-példákon keresztül gyakoroljuk, Ez hozzászoktatja a hallgatókat a betűk használatához, 3,/ A tanszék munká.iának hibái az elmúlt időszakban, A fenti, s ;rkezeti és elvi kérdéseken tul a matematika oktatás eredményességét a délelőtti tagozaton gátolta az is, hogy n tanszék elkövetett több olyan hibát, amit el kellett volna kerülnie az adott .0 retek között is, A továbbiakban röviden érintjük s az előadások, a jegyzet, a gyakorlatvezetői előkészitők és a gyakorlatok, valamint a pótgyakorlatok kérdését, a,/ Az előadáso k ellen az a kifogás hozható fel, hogy az óra alaptónusa túlságosan kedélyes. Huszár elvtárs magyarázata áltálé ban világos, a hallgatósággal óra közben is kapcsolatot tart, dc ennek a kapcsolatnak és az előadás barátságos módjának eltulozása az előadások hangulatát lazává tette, A hallgatók legjobbjnainak véleménye szerint ezek a figyelem pihentetésére szánt módszerek a figyelem ellanyhulását hozták és azt a képet keltették a hallga tokban, hogy a matematika nögyon künnyü tárgy. Az előadáson c magyarázat néhány kérdésben eltéfrt a jegyzettől, az eltérések Huszá elvtárs információja szerint onnan adódtak, hogy az előadáson nyert tapasztalatok szerint a hallgatók megértették a nehezebb fejtegetést, mig a jegyzetben, mely korábban jelent meg, sz egyszerűbb megoldások szerepeltek. Az előadáson- de a gyakorlatokon is - a felhozott példák rendszerint nem a gyakorlati élet köréből lettek véve, b,/ A jegyze t mindkét éven nehezen tanulható. Terjedelme kb, 50-50 oldal, A levezetések hézagosak, a kisérő szöveg nem magyará eléggé, A jegyzet tehát nem volt alkalmas arra, hogy a hallgatók 0 felkészülés 1 in arra támaszkodjanak,A jegyzet h- lyenként olyn meghatározásokat ad, maelyek nem a legegyszerűbb, legtermészetesebb oldaláról fogják meg a fogalmat. / pl, A s^ámt.-ui és mértani sornál, / c,/ A tansí-g munkájának középponti kérdése kellett volna, hogy legyen az e lőkészítők megtartása . Az előkészitők voltak ezzel sze ben az egész munkában a leggyengébb pont, A gyakorlatvezetők nagy része hallgató, ennek ellenire a heti előkészítő mindössze 1 órát tartott. Ebből rendszerint kb, 1/2 órát igénybevett az, hogy az előkészítőre behívott a tanszék több csoportvezetőt, akik beszámoltak csoportjuk munkájáról, önmagában ez igen helyes volt, de ne: mehetett volna az előkészítő időtartamának rovására / ami
