Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

Tárgymutató

Tárgymutató • Gondnok (c urator), főgondnok (inspector c urator) vacsorával nem élő, a vizitáció szamár temetéssel fenyegeti őket (Balavásár, 1741); a vizitáció ér­kezése előtt a lelkész, aki azelőtt Egrestőn úrvacsorát osztott és Nagykendre akart menni, hogy assessorként részt vegyen a vizitáción, a Küküllő vízébe fúlt (Balavásár, 1761). Bernád. Lászlo­vits Bálintné a húsvét elsőnapi úrvacsorai istentiszteletről „egy szolgálót kiráncigált a székből az egéssz templomnak nagy botránkozására" (Bernád, 1792). Boldogfalva. A hallgatók elhi­degültek a templomtól, úrvacsorával nem élnek (Boldogfalva, 1722); a vizitáció meghagyja a helyi lelkészt a szőlők tulajdonába, mert neki kell előállítania az úrvacsorai bort (Boldogfalva, 1752); panasz a lelkészre, amiért karácsony első napján nem szolgáltatta ki az úrvacsorát, hanem a filiába ment, ahová másodnapján kellett volna mennie (Boldogfalva, 1776). Bonyha. A lel­kész sátoros ünnep első napján a patrónusnál tartson istentiszteletet és osszon úrvacsorát, má­sodnapján pedig a gyülekezetben (Bonyha, 1726/3.); a hernádiak, régi szokás szerint, a máterbe járjanak úrvacsorázni (Bonyha, 1735 november). Búzásbesenyő. A filia panaszolja, hogy pün­kösd első napján a lelkész nem oszt úrvacsorát csak az anyaegyházközségben, a vizitáció vég­zi, hogy a lelkész a mater után menjen át a filiába is úrvacsorát osztani (Búzásbesenyő, 1728 november/2.); a helybeli gyülekezeti tag más egyházban vesz úrvacsorát, a vizitáció szigorúan megparancsolja, hogy saját gyülekezetükben vegyék azt (Búzásbesenyő, 1754); akik nem jár­nak katekizációra, „committáltatik a tiszteletes atyafinak, hogy addig egyet is az úrasztalához az ifjak közül ne bocsásson, se pedig annak idejében ne copulálja, valamíg az úri imádságot, az apostoli hitnek formáját és a tíz parancsolatokat meg nem tanulják" (Búzásbesenyő, 1776 febru­ár). Csapószentgyörgy. Mivel Vatay Mihály az esperes és a parciális figyelmeztetése ellenére Csa­pót elszakította Szentgyörgytől, ahová sem istentiszteletre, sem temetésre, sem úrvacsoraosztás­ra nem járt el azután, a vizitáció megvonja tőle, kiutasítja a vármegye területéről (Csapószent­györgy, 1650/4.). Csávás. Templomba járjanak, úrvacsorával éljenek, különben kemény „censu­rajuk leszen" (Csávás, 1726/3.). Dányán. Büntessék meg azokat, akik nem akarnak úrvacsorát venni (Dányán, 1703); Boér Zsigmondné kéri, hogy a dányáni nemesség ne álljon elől úrvacsora osztásakor (Dányán, 1781/6.); panaszolják, hogy Szathmári Sámuel nem jár templomba és úrva­csorát sem vesz évek óta (Dányán, 1786). Uzsora. Balavásár. Panasz a lelkész ellen, amiért rendkívül nagy uzsorát kér (Balavásár, 1732). Boldogfalva. Az eklézsia és az egyházfi bűnei: „búzabéli adasságakat jó rendben nem vettenek, uzsoráit fel nem szették" (Boldogfalva, 1723). Ünnep. Bethlenszentmiklós. Udvari Farkas ünnepen táncol a gyülekezet botránkozására (Bethlenszentmiklós, 1728 január). Válás. Boldogfalva. Beregi Márton felesége elment, nem akar haza jönni semmi szín alatt, a vizitáció megengedi, hogy elváljon tőle (Boldogfalva, 1713). Búzásbesenyő. A vizitáció elvá­lasztja Kis Pétert feleségétől, mert házassági életre alkalmatlan (Búzásbesenyő, 1714). Csávás. Férjet és feleséget elválaszt a vizitáció, a férj hibájából (Csávás, 1677); különváltak ügyében dön­tött a parciális: a feleknek nem engedélyezi összeköltözni, hanem „megjobbulásnak okáért" ka­rácsonyig külön tartja (Csávás, 1701). Dányán. Osváth Anna elhagyta férjét, Magyari Györgyöt, kész visszamenni hozzá, amennyiben férje megbecsüli őt (Dányán, 1677 január); Philep Juditot erőszakkal adták Csató Ferenczhez, ezért a vizitáció szétválasztja őket (Dányán, 1702); Péter Ju­dith és Balási Sámuel válópere a parciális zsinatra halasztódik (Dányán, 1712 december). Vám. Boldogfalva. A gyülekezet megadta a lelkésznek járó beszolgáltatást (a malom szom­bati vámja) (Boldogfalva, 1676). 637

Next

/
Oldalképek
Tartalom