Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

Az orgona használata az Erdélyi Református Egyházban

Orgonák a Küküllői Református Egyházmegyében építettek újra orgonát, s azt is hasonló harcok árán, mint a római katolikus egyházban a kora középkorban.

9 Természetesen a magyar reformáció is magáévá tette ezeket a nézeteket, s ha nem is ennyire éles ellentétekkel, de a felfogásbeli különbségek a református egyházban is megmutatkoztak. Az 1567-es Debreceni Hitvallás Zwinglihez közeli álláspontot fogalmazott meg: az Antikrisztus táncoltató miséjéhez alkalmazott hangszereket pedig, a képekkel együtt, kihányjuk, mivel azoknak semmi hasznok nincsen az egyházban, sőt jelei és alkalmai a bálvány ozásnak.

1

0 Nem tudunk arról, hogy az Erdélyi Református Egyházban született volna hasonló zsinati határozat, bár többször nemtetszésüknek adtak hangot az orgonával kapcsolatosan. Ez gyakran helyi szinten tettlegességhez is vezetett: Kolozsváron 1565-ben a Szent Mihály templomból eltávolították az orgonát." Az biztos, hogy az egyházi vezetés nem nézte jó szemmel az orgona templomi használatát, és sok templomban le is szerelték azokat. Az 1619-es küküllővári zsinat Bethlen Gáborhoz küldött felterjesztésének sokat idézett, a hangszerek „betiltásáról" szóló 12. pontja nem végleges elnémítást indítványoz, hanem csak ideiglenest, ám a templomból kitiltandó hangszerek felsorolásában nem fordul elő az orgona.

1

2 Inkább országos böjt meghirdetéséről, a lakodalmas zene és a farsang visszaszorításáról van szó benne.'

3 A 17. században az országban más felekezeteknél igen elterjedt volt az orgona. Maga Bethlen Gábor sem idegenkedett tőle, sőt a gyulafehérvári templomba 1629-ben orgonát is építtetett, de az ellenzérzések továbbra is fennálltak.

1

4 Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin - az orgonaellenes egyházi vezetőknek engedve - 1630-ban leszereltette a gyulafehérvári székesegyház félkész orgonáját, és a szebeni lutheránusoknak ajándékozta.'

5 Geleji Katona István (1633-tól erdélyi püspök) az 1636-ban megjelent Öreg Graduál előszavában elmarasztalóan nyilatkozik az orgonáról: ha az újtestámentumi ecclesia hétszáz esztendők alatt [...] az orgonának bőgések [...] nélkül ellehetett, most immár annál inkább ellehet. [...] Jobb volna azért azokot a nagytömlő furulyákot és sok süvöltöjü fúvókot, ahol vágynák is, a templomokból kihányni és a kovácsok műhelyében adni.

1

6 9 Jacob 40. 1

0 Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest. 1881. 574. 1

1 Hermann Binder: Orgeln in Siebenbürgen. GMV Kludenbach 2000. (A továbbiakban: Binder) 18. 1

2 „A tizenkettődikre, mely a muzsikának ideiglen való letétettetése körül vagyon..." Illyés Géza: Az erdélyi református zsinatok emlékei és végzései. Kézirat az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár kézirattárában. I. 31. 1

3 Ősz Sándor Előd: Eneklőpulpitusok a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegyében. In: Magyar EgybázzeneXU. évf. (2004/2005) 21-22. 1

4 Bethlen Gábor 1626 karácsonyát Lőcsén töltötte, és a Szent Jakab templomban vett részt a karácsonyi istentiszteleten. Akkor csodálhatta meg az akkor éppen elkészült új orgonát is, melyet Hans Hummel krakkói orgonaépítő többedmagával 1624-ben fejezett be. 1628-ban levelezésbe is kezdett a lőcsei tanácscsal, hogy az ottani orgona készítőit Gyulafehérvárra hozathassa egy új orgona elkészítésére. (Az orgona mellett egy új szószék építését is tervezte). A megállapodás végül nem jött létre, s a fehérvári orgonát 1629-ben más mesterektől rendelte meg. Az év novemberében bekövetkezett halála miatt nem érhette meg az orgona befejezését. Egyébként ezért az „eretnekszagú műpártolásért" többen „szimulálással", a katolikusok felé kacsintgatással vádolták. Erről az orgonaépítésről lásd bővebben: Kovács András: Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szószék- és orgonarendeléséről. In: A magyar művelődés és a kereszténység. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Budapest-Szeged 1998. (A továbbiakban: Kovács) 689-697. 1

5 Kovács 693. 1

6 Dávid István: Műemlék orgonák Erdélyben. Polis Kolozsvár - Balassi Budapest. 1996. (A továbbiakban: Dávid) 15. 552