Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról
A küküllői egyházmegye régi textíliáiról A bernádi református gyülekezet a 20. század elején megszűnt, értékei közül csupán néhány darabot mentettek meg, amelyek többsége ma Bonyhán található. Rendelkezésre álló adatok hiányában, a különböző színű fonallal hímzett leltári számok alapján próbáltuk különválogatni a Bernádról származó textíliákat. Az eltérő szín alapján két darabot, a 19. századból származó keszkenőt 9 6 sikerült elkülöníteni, amelyek egyikén a felirat meg is nevezi a megajándékozott gyülekezetet. Hogy az állomány sokkal gazdagabb volt, mutatják a 18. századi összeírások, valamint az 1816-os conscriptio is, amelyik 13 textíliát jegyez, ám valószínű, hogy ezek a tárgyak mára megsemmisültek. 9 7 A textíliák közül csak egyiket ismertetnénk részletesebben, azt amelynek gazdag kialakítása figyelmet érdemel. A keszkenő g S (kat. 21.) (88x88 cm) anyaga pamutvászon. Felületét csipkével és hímzéssel díszítették, ehhez sodort színes selyemfonalat, lyoni fémszálat és fémszalagot alkalmaztak. A hímzett sáv az oldalak mentén halad, megszakadás nélkül. A sarkokon virágcsokrokat látunk. A sáv közepén hullámos vonalú szalag, két oldalára virágok és levelek hajlanak. A felülnézetből stilizált virágok hat szirmát lapos öltéssel hímezték, szirmaik színét váltakoztatták. A levelek esetében is megfigyelhető ez a színbeli váltakoztatás. Mellettük bimbók és termések kaptak helyet. A sarkokban található csokrot, amelyet különböző virágok és búzaszál alkotnak, szalaggal kötötték át. E csokrok is azonos kivitelezésűek, mint a többi hímzett motívum. Megfigyelhető, hogy a kendőt lapos öltés alkalmazásával hímezték, visszafogott színvilágában nagy szerep jut az aranyozott fémszálaknak, fémszalagoknak. A kendőt levérzések nyomaiként jelentkező foltok tarkítják, a fémszálai jó állapotban vannak, mindössze néhol észlelhető korrodálódás. Bethlenszentmiklóson a református gyülekezet tulajdonában már az 1749-es összeírás alkalmával is csupán néhány textília volt. Mára egyetlen 20. századnál korábbi darabot sem találunk. 9 9 Boldogfalva tulajdonában három 18. századi textília maradt fenn. Ezeket könnyen azonosítani tudjuk a korabeli összeírásokban, amelyek említik egy-egy fontosabb jellemvonásukat is. Az úrasztali abrosz 10 0 (kat. 6.) (128x152 cm) anyaga fehérített lenvászon, amelyet két szélből (52 és 76 cm) illesztettek össze, keskenyebb oldalait rojtozták. A összeillesztéshez, valamint annak két oldalán látható tűzőöltéses módon hímzett sávhoz (7 cm) sodoratlan kékre színezett selyemfonalat alkalmaztak. A két sorba szervezett motívumot erdélyi jellegzetességnek tartják a kutatók, ugyanis csupán erről a területről származó textíliák esetében találkoztak az ún. „árkád-soros" díszítményekkel. A további kisebb bimbókkal telített körívekkel díszített árkádok alatt két típusú virágtő váltakozik. Szerkezetük hasonló, szimmetrikus felépítésű. Az egyenes tőről egy indapár ágazik le, majd következik a motívum főeleme, egy nyolcszirmú küllős rozetta. A következő motívum esetében a tő az indák után két mellékágat is hajt, amelyek végén levél, inda és bimbó látható. Ebben az esetben egy háromszirmú szegfű jelenti a motívum főelemét. Az abroszon nincs felirat. Állapotát tekintve, alapja deformálódott, hiányok, foltok figyelhetők meg felületén. A selyemfonal fakult, helyenként kikopott. 9 6 Ismertetésük a katalógusban olvasható. 9 7 KükEhmLvt Conscr. 1816. 205. 9 8 Leltárszámát, 114., sárga fonallal hímezték a kendőre. 9 9 A gyülekezet elöljárói a régi darabokat kiselejtezték. 10 0 A tárgyon nem található leltárszám, így nem azonosítható a gyülekezet leltári összeírásában.
