Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról

A küküllői egyházmegye régi textíliáiról A levéltárban őrzött vizitációs összeírások közül egyedül az 1749-es leltár tételei között ismerhetünk erre az úrasztali abroszra.'

0

1 A másodikként bemutatásra kerülő úrasztali abrosz}

0

1 (kat. 7.) (193x158 cm) anyaga fehérített lenvászon, táblás szerkezetét a vászon táblákkal váltakozó recetáblák (27x24 cm) jelentik. A fehér len recehálón vászon- és tömőtöltést alkalmazva alakították ki a figurális motívumokat. Az abrosz felületét 5x6 tábla alkotja, amelyek közül 15 darab készült récéből. Készítője két típusú mintát váltakoztatott, valamennyit apró eltérések jellemzik. A recetáblák szélét „S" elemekből kialakított sáv keretezi, középső felületén találkozunk a figurális elemekkel, amelyek közül az egyik egy páva és csibéje, a másik egy szárnyas oroszlán vagy sárkány alakja. Az abroszon nincs felirat. Alakja deformálódott, hiányok és foltok figyelhetők meg felületén. Hiányok és foltok jellemzik a recével díszített felületeket is, amelyek közül néhányat foltozással és kiegészítéssel próbáltak javítani. Az 1749-es összeírás öt megemlített abrosza között ráismerhetünk erre a darabra is.

10

3 Az úrasztali terítők mellett keszkenők és kendők is szerepeltek a 18. században, ám napjainkban csak egy korabeli tárgy maradt a boldogfalvi református gyülekezet tulajdonában. A keszkenö

iO

S (kat. 22.) alapját egyetlen darab (88x86 cm) fehér pamutvászon alkotja, amelynek felületét nyolc azonos hímzett motívum díszíti. A hímzés anyaga enyhén sodort, színezett (napjainkban rózsaszín) selyemfonal, valamint arany és ezüst színű skófium. A sarkokba és az oldalak közepére helyezett balra ívelő motívumokat ferde lapos öltéssel és török lapos öltéssel hímezték. A csigavonalas szerkezetű növényi motívum töve levélből fakad, balra ívelő vonalát balról eredő jobbra hajló ágak ellensúlyozzák, rajtuk indák, levelek és bimbók hajtanak váltakozó ritmusban. A tő végén hangsúlyos zárt gránátalma jelenti a motívum központi elemét, kör alakú magházát karéjos sziklevél övezi, tetején bóbita. A motívum egészére jellemző a hímzőfonal ritmikus váltakoztatása. Az egyenlőtlenségek gyakorlatlan kézre utalnak. A keszkenőn nincs felirat. Állapotát tekintve megállapíthatjuk, hogy alakja deformálódott, hiányok és foltok láthatók felületén. A selyemfonal színe fakult, a fémszálról a nemesfém lekopott, korrodálódott, helyenként hiányzik. A levéltári források közül egyetlen esetben találkozunk e tárgy említésével, az 1749-es összeíráskor, amikor a gyülekezet három keszkenő közül a nyolc ágacska jelző erre a darabra utal.

10

5 A bonyhai eklézsia ma is nagyon gazdag régi textíliagyűjteményt őriz. Ezt jól érzékelteti, hogy csak a 17. századból egy abrosz és egy keszkenő maradt ránk. A 18. századból öt darab textília származik, amelyek között találunk abroszt, kendőt és keszkenőt is. E tárgyak egy részét jól végigkövethetjük úgy a 17., mint a 18. századi összeírások tételei között. Elsőként a 17. századi abroszról'

0

6 (kat. 9.) beszélünk. A nagy méretű (233,5x194 cm) terítőt két szél (97 cm) széles színezetlen lenvászon alapból, díszítetlenül illesztették össze. Keskeny fehér selyemből (S-sodrat) horgolt csipke, és ebből eresztett rojtok keretezik. A terítő teljes felületét enyhén sodort színezett selyemfonallal és lyoni fémszállal (S-sodrat) készült hímzés díszíti (török lapos öltés, száröltés), amelyet három egységre tagolt készítője. A koncentrikus szerkesztés köze10

1 KükEhmLvt prot. 1/2. 411. lo

: A tárgynak nincs helyi leltárszáma. 10

3 KükEhmLvt prot. 11/3.411. 10

4 A tárgynak nincs helyi leltárszáma. 10

5 KükEhmLvt prot. 11/3.411. 10

6 A textília jelenleg a 149-es leltárszámot viseli, amelyet egyenesen a vászonalapra varrtak kék színű pamutfonallal.