Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

A Küküllői Református Egyházmegye tanítói 406 A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei

A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei 9. ábra leveles típus egyszerűbb változatát képviseli. A bemutatott négy példán azonos motívum különböző formáival találkozunk, csupán szerkesztésbeli különbségek jelentkeznek. A boldogfalvi keresztelő kanna elmosódott fenékrózsáján (9. ábra) a vázából kihajtó csokrok egy másik változatával találkozunk. A vázából kihajló indán szőlőlevelek jelennek meg, a központi csokor is szőlőlevelekből szerkesztett. A segesvári HB mester által készített boldogfalvi kanna lenekén szintén a vázából kihajló szőlőleveles típus tűnik fel. A szebeni ónöntők alkotásain jelenik meg e típus egyszerűbb változata,

108 amely a bethlenszentmiklósi (10. ábra) kannán látható. A fenékrózsák motívumait tovább elemezve, a 17. század elején készült csávási kanna és dányáni keresztelő kanna fenekén egyszerű, rozettás fenékrózsával találkozunk. Az egyszerű rozettás fenékrózsák közeli rokonságot mutatnak a középkori harangok díszítéseivel. A 17. században a harangöntők és ónöntők közti kapcsolat ismert volt, a két mesterség művelői gyakran alkottak egy céhet. A kannák fülének díszítésére az erdélyi mesterek is öntött domborműveket alkalmaztak. A fül öntött díszítését tekintve különböző típusokról beszélhetünk: a virágmotívumos fültípus, amely lehet két vagy több vízszintes sávban elhelyezett díszítés vagy meanderbe foglalt virágmotívum; a virágmotívumok mellett meg10. ábra 11. ábra 12. ábra 16. ábra 13. ábra 14. ábra 15• ábra 10

8 Huber négy nagyszebeni kannában talált azonos fenékrózsát. 120. 429