Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

A Küküllői Református Egyházmegye tanítói 406 A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei

A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei jelenő maszkokkal vagy angyalfejekkel kombinált fültípus; szimbolikus és mitológiai ábrázolásokat, fiait tápláló pelikánt, Bacchust ábrázoló típus; női torzót ábrázoló fültípus. A küküllői ónkannák közül kilenc boros és keresztelő kanna fülén jelenik meg domborműves díszítés, leggyakrabban a virágmotívumos fültípus, amelynek különböző változataival találkozunk. A balavásári keresztelő kanna fülének (16. ábra) díszítése gyöngysoros keretbe foglalt, vízszintesen két mezőre tagolt. Az alsó, kisméretű mezőben búzavirág, a felsőben vázába helyezett hatszirmú virág látható. A dányáni keresztelő kanna fülének díszítése (12, ábra) szintén két mezőre tagolt, egymás felé helyezett száras és bimbóként ábrázolt búzavirág alkotja. A bethlenszentmiklósi keresztelő kanna fülének domborműves díszítésén hatszirmú virágtő alatt búzavirág jelenik meg. Az ádámosi (n. ábra) kanna fülének domborműves díszítése ugyancsak kettős tagolású, felső regiszterében tulipántő, az alsóban egymással szembefordított tulipán- és négyszirmú virágtő látható. A bonyhai kanna (13. ábra) fülének domborműves díszítésén felívelő inda két oldalán virágok helyezkednek el: tulipán, búzavirág, négy- és ötszirmú virágok. A növényi motívumok között gyakran angyalfejek, maszkok jelennek meg, így a boldogfalvi (14. ábra) kanna fülén stilizált illetve búzavirágok között szárnyas angyalfej tűnik fel. Növényi környezetbe foglalt szimbolikus és mitológiai ábrázolással gyakran találkozunk a kannák fülének domborműves díszítésén. A bethlenszentmiklósi kanna ezt a fültípust képviseli, négy vízszintes mezőre tagolt díszítésén ötszirmú virágok közt fiait tápláló pelikán látható. A bethlenszentmiklósi kanna (15. ábra) fülének díszítése mitológiai ihletésű, a kompozíció központi motívumát, díszes elrendezésű, felfüggesztett fegyvertrófea alatt, szőlőindákon ülő lantosként ábrázolt Bacchus alkotja, a fül alsó részén hordón lovagló bacchánsnő alakja jelenik meg. A dekoratív Bacchus-ábrázolás Erdélyben nürnbergi hatásra terjedt el.

10

9 A csávási (17. ábra) kanna íves fülén az ötvösségből átvett, voluták közé helyezett női torzót ábrázoló forma látható. Az erdélyi ónöntők változatos díszítésű fülekkel látták el munkáikat, amit a jelen kutatás is igazol, mivel a bemutatott kilenc kannán kilenc különböző kompozíció jelenik meg. A lemez és gömb alakú billentő elterjedésével a 17. század végén, a 18. század elején a domborműves díszítés a fül visszahajló végére került, általában gyöngysort vagy maszkot ábrázolva. A 18. század folyamán a domborműves fül visszahajló végére gyakran forrasztottak díszítetlen címerpajzsot. A küküllői egyházmegye gyülekezeteiben őrzött kannák közt szép számban találunk 17. századi darabokat. A 16-17. század fordulójáról a dányáni gyülekezet tulajdonában lévő kanna maradt fenn (kat. 50., 89. ábra). Korai készítésére utal a magas, karcsú, lefelé erőteljesen kihajló, csonkakúp alakú kannatest, amely még őrzi a gótika hatását. A kannatest tagolatlan felületű. A lapos fedél ráilleszkedik a szájperemre, közepén egy kissé kiemelkedő elem megtöri a sima felületet. Az íves, sima fül a szájperem alatt indul, a lemez alakú billentő gyöngysorban végződik. A kanna fenekébe gyöngysoros keretbe foglalt, egyszerű fenékrózsát helyeztek el, a reneszánsz vázából kihajló tulipánból és négyszirmú virágból alkotott csokrot indadísz szegélyezi. A fül vállára beütött jegyei alig olvashatók, talán segesvári városjegyről és (?)K mesterjegyről van szó. Weiner Mihályné a dányáni kannával azonos formájú kannát közöl"

0 a budapesti Iparművészeti Múze10

9 Mitran 2002. 87. 11

0 Weiner 68. 17. ábra 430