Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
A Küküllői Református Egyházmegye tanítói 406 A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei
A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei ben olvashatjuk. 3°A kerelői egyház úrasztali készletéből mára az aranyozott ezüst kehely maradt fenn, az óntányérról nem tudjuk pontosan, hogy egykor a kerelői vagy a besenyői egyház tulajdonát képezte. A kerelői egyházközséghez hasonlóan a bernádi gyülekezet is elnéptelenedett a 20. század első felében, így úrasztali edényeit 1936-ban Bonyhára szállították. A begyűjtést a vizitáció rendelte el, mivel a lélekszám háromra apadt. 3' Az egyházközség klenódiumait 1911-ben 3 2 és 1956-ban 3 3 is számba vették, a leltározott tárgyak közül az óntányért 1970 előtt kiselejtezték. 3 4 Az egyházközség úrasztali készletét először 1676-ban írták össze, ekkor a gyülekezetnek egy régi keresztelő ónkannája volt, 3 5 amely 1734-ben veszett el. Erre nézve az 1735-ös vizitáció elrendelte, hogy Vályi Pál és Vátzi György együtt fizessék meg a gondatlanságuk miatt elveszett keresztelőkannát. 36 1749-re elkészült az új keresztelőkanna, mivel újra felvették a leltárba. 3 7 A 18. század első felében Kakutsi Ferencné ónfedeles bokályt, Túróczi Klára pedig ezüstpoharat adományozott a gyülekezetnek. Szintén ekkor került az egyház tulajdonába egy óntányér is. Az 1816-os vagyonösszeírás egy új óntányért is feljegyzett, 3 8 amely később szintén elveszett, de nem tudjuk mikor. 1816ban az egyház régi poharát felhasználva Kakutsi Sándor aranyozott ezüst kelyhet készíttetett, majd 1819-ben ezüst kenyérosztó tányért is ajándékozott. A tányér adományozására vonatkozó feljegyzést nem ismerünk. Szintén 1819-ben Kakutsi Sándor ónkannát, Kakutsi Pál keresztelő ónkannát ajándékozott. A ma meglévő ónkanna nem azonos a fentiekkel, valószínűleg ezek anyagából készült a 19. század végén. A bonyhai egyházközség klenódiumaiban az idők során kevés kár esett, csupán az 1676-ban Váczi István által adományozott keresztelő ónkanna veszett el még 1816 előtt, mivel a vagyonösszeírásban már nem szerepel. 3 9 A boldogfalvi klenódiumokat a magyarbényei parókián tanulmányozhattuk. A forrásokat elemezve a boldogfalvi gyülekezet úrasztali készletében viszonylag kevés károsodás tapasztalható, a 18. század második felében veszett el az 1749-ben leltárba vett ezüstpohár, amely az 1816-os öszszeírás alkalmával már hiányzott. 4 0 A 19. század második felében — a 20. század folyamán az eklézsia ón pohara is nyom nélkül tűnt el. Az úrasztali készlet többi darabja máig fennmaradt. A bethlenszentmiklósi és dányáni gyülekezet úrasztali edényei hiánytalanul megőrződtek, azonban egyes tárgyak sürgős restaurálásra szorulnak. 3 0 KükEhmLvt Conscr. 1749. 92.: A kerelei reformata eklézsia elfogyván, annak sacramentumhoz való bonumai tétettek általa b[úzás]besenyei reformata eklézsia jovai közé, úgymint: Egy ezüstpobár, egy ónkanna, közel ejteles, egy óntángyér, [...] keresztelő ónkanna. 3 1 KükEhmLvt Bonyha csomó. 278. 3 2 KükEhmLvt Bonyha csomó. 185. 3 3 KükEhmLvt Bonyha csomó 323. Esperesi jelentés 1956: A bernádi egyházközségklenódiumai a következők: 1 drb. óntányér, felirat nélkül, kenyértartásra, súlya 460 gr., 1 drb. ezüst aranyozott kis tányér kenyérosztásra 1819-ből, súlya 161 gr., 1 drb. ónkancsó 1819-ből, súlya 1 kg. 350gr., 1 drb. ezüst aranyozott talpas pohár 1/3 lit. 1816-ból, 265 gr. 3 4 A Bonyhai Református Egyházközség levéltára helyben. Leltárkönyv 1970. 3 5 KükEhmLvt prot. 1/2. 18.: Vagyon egy virágos, kereszteléshez rendeltetett ónnkanna. 3 6 KükEhmLvt prot. II/3. 193. 3 7 KükEhmLvt Conscr. 1749. 56. 3 8 KükEhmLvt Conscr. 1816. 196. 3 9 Uo. 183-184. 4 0 Uo. 113. 416
