Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.

Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain

Egyházfegyelmezés... 21 az ügyek több mint egyharmadát jelentette. Az áttanulmányozott anyagból az derül ki, hogy az esperes hivatali kötelessége volt perbe fogni törvénytelenül élő lelkésztársait (Bonyhai pl. következetesen beperelte, ratione officii, hivatali mulasztáson ért társait). Igen sok azon lelkipásztorok és tanítók száma, akik pert indítanak szolgatársaik ellen. 1667 márciusában hozott részsinati határozat értelmében ilyen esetben egyik fél sem tartozott perköltséggel.'' Az esetek jelentős részében ugyanazon gyülekezet lelkipásztora és tanítója pereskedett. A lelkész és tanító közötti feszültség évszázadokon keresztül végigkísérte egyházunk mindennapjait. Egy-egy ilyen vita gyakran durva vádaskodássá fajult, de arra is van példa, hogy a szóváltás tettlegességbe torkollott. Ilyen volt Disznajói Mihály gógáni lelkipásztor és Illyefalvi Lőrinc helyi tanító 1673-ban zajlott pere,

6

0 vagy 1700-ban Sövényfalván Szilágy Zsigmond lelkész és Pávai Mihály tanító ellenségeskedése (utóbbiak két alkalommal is összeverekedtek'

1

1). Arra is volt példa, hogy a lelkipásztor más gyülekezet lelkipásztorával pereskedett. Az ellenségeskedés célja általában patrónusi kegy elnyerése vagy lelkészi állás megszerzése volt. A világiak is csak a parciális zsinatra idézhették be a lelkészeket, többnyire vagyoni ügyek miatt. íme néhány példa: Bikfalvi János kóródszentmártoni lelkipásztort 1641-ben disznók elhajtásával,

6

2 Túri János kerelőszentpáli lelkészt 1643-ban egy borjú megölésével,

6

1 Szeredai Péter lelkészt pedig 1672-ben adósság letagadásával vádolták.

6

4 A lelkipásztorok és tanítók feleségeit leginkább nyelveskedésük, alaptalan vádaskodásaik, illetve a templomban vagy a templom körül zajló veszekedésekben, lökdösődésekben való részvétel miatt fogták perbe. A parciális zsinat többféle büntetést rótt ki: legenyhébb a fenyítés és a dorgálás volt. A súlyosabb vétkekért pénzbüntetést róttak ki, a legsúlyosabbakért hivatalvesztésjárt. A parciális általában csak a tanítók számára ítélte meg a hivatalból való végleges letételt. A hivatalvesztésre méltónak ítélt lelkipásztorokat általában felfüggesztették a következő Generális Zsinatig, amely végleges ítéletet hozott. A legsúlyosabb bűnökért az eklézsiából is kirekesztették a szolgálatra méltatlanokat. Adminisztratív ügyek Nagyságrendben a harmadik tárgycsoportot az egyházmegye adminisztrációjával kapcsolatos ügyek alkotják. Összesen 46 határozattal van dolgunk. Dadai idejéből mindössze egy ilyen jellegű határozatot ismerünk, 1665 márciusában a vásárnap megszentelésére, illetve az istentiszteletek tartására nézve hoztak határozatot.

6

5 A Vajdaszentiványi idejében tárgyalt 17 kérdés az ügyek 16 százalé5

9 KükEhmLvt prot. 1/1. 139. 6

0 Uo. 268-273., 224. 6

1 Uo. 1/2. 301-304. 6

2 Uo. 1/1.205-207. 6

3 Uo. 24-25. 6

4 Uo. 261-264. 6

5 Uo. 106.