Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.
Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain
Egyházfegyelmezés... 11 hogy az esketésre kedden és szerdán kerüljön sor, és csak rendkívüli esetben engedélyezi a hét többi napján való esketést. A szombati és vasárnapi esketést szigorúan tiltja: a kézfogók vagy lakodalmak űrnapokon ne tartassanak; a mi az ország nyilvános intézménye által is komolyan tiltatik, hogy így t.i. a mi urunk Jézus Krisztusnak szentelt nap, a részegség, bujaság, tánc és más aljasságok által, melyek a lakodalmakban előfordulni szoktak, — az Isten nagy bosszantásával meg ne fertőztessék s eképjjen a Krisztus napja szentségtörőleg a Bakhus és Vénus napjává ne változtassék.~ 3 A házassági akadályok közt itt is megtaláljuk a harmad-, illetve negyedízig terjedő rokonságot, a sógorságot és az életkor kérdését (14 év a nőknél, 18 a férfiaknál). Akadályt jelentett továbbá az impotencia, vagy a már fennálló házasság is, továbbá az atya és fia sem kerülhetnek sógorsági kapcsolatba, a katonák pedig csak írásbeli engedéllyel nősülhettek. Az 1781. évi széki zsinat arra figyelmezteti az espereseket, hogy a numerus alatt lévő limitaneus székelly katonákot senki engedelem nélkül a tiszteletes atyafiak közzül, mint közelebbről Kolozsvárott is megesett, az abból következő rossz consequentiakra nézve, ne coppulálja. 2 4 A válókereset oka legtöbbször házasságtörés, vagy annak gyanúja. A feleségek gyakran kérték a válást férjük durvasága vagy gondtalansága miatt, a férjek pedig a háztartást nem vezető, vagyonukat tékozló feleségeiktől akartak megszabadulni. 1668-ban Vass Ilona azért nyújtott be válókeresetet Szász István ellen, mert nem tudhatván, micsoda vallású ember lévén, mivel vasárnapokon faraggatott, fúrogatott, s egyéb rabotat mívelt, sőt azt is mondotta, vasárnap inkább szántana, mint szombaton, 2 5 Sajnos a per második fordulójának jegyzőkönyve nem maradt fenn, tehát nem ismerjük a végkimenetelt. A 71. kánon szerint a nős paráznaság érvénytelenít minden házasságot, de a bűntelen fél csak akkor léphet új házasságra, ha hitvestársát a polgári törvényszéken bepereli és a vétkes fél elnyeri méltó büntetését. Még két ok vezethetett váláshoz: az elhagyás és a testi tehetetlenség. 2 6 A jegyeseket is csak az ügy alapos kivizsgálása után lehetett elválasztani. Ha nincs elegendő ok az elválasztásra, de az egyik fél továbbra is kéri a jegyesség felbontását, az nem léphetett házasságra addig, amíg a sértett fél meg nem házasodott vagy férjhez nem ment. 2 7 Az erdélyi országgyűlés 1540 és 1653 között alkotta meg az ország alaptörvényeit (Approbatae Constitutiones), ezeket 1654-1669 között tovább bővítették (Compillatae Constitutiones). Az így elkészült törvénykönyv harmadik része foglalkozik az ország polgárait érintő törvényekkel, amelyek között találjuk a házassági törvényeket is." 8 Bod Péter magyarigeni lelkész, generális nótárius 1763-ban szerkesztette Synopsis juris connubialis című egyházjogi munkáját, melyben, a kánonok és az említett két törvénykönyv, illetve a szokásjog alapján megalkotta az Erdélyi Re2 3 GK 23. kánon 2 4 ERZSI III. 158. 2 5 KükEhmLvt. prot. 1/1. 153. 2 6 GK 73. kánon 2 7 GK 74. kánon 2 8 Kolosvári 30-33.
