Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.
Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain
12 Egyházfegyelmezés... 12 formátus Egyház első házassági törvénykönyvét. 2 9 Szerkesztéséhez a régi zsinati határozatokat, a meglévő kánonokat és törvényeket használta fel. Ezt a házassági törvényrajzot Benkő László fordította le 1836-ban, kiegészítve II. József 1786. évi házassági rendeletével. 1 0 A házassági törvénykönyv 21 titulust tartalmaz: az I-V. cím a mátkaságot tárgyalja, a VI-XIII. pedig a házasság megkötéséről, a X1V-XV1L az elválásról, a XVIII-XIX. a megújított házasságról, a XX. a kicsapongó házasok büntetéséről, a XXI. a házasságjogi perfolyamatról szól. Benkő László 1836-ban megjelent Házassági törvényrajz című munkájában közli II. József házassági rendeletét is, amely a házasságot már polgári szövetségnek tekintette, ezért a házassági pereket polgári törvényszék előtt kellett tartani, következésképpen a válópereket is, mellyel az egyházi törvényszékek tekintélyét jelentősen lecsökkentette. 1 Erről a királyi rendeletről a Főkonzisztórium 1786-ban tudósította a zsinatot és kérte, hogy az esperesek egyházmegyéjükben a parancsoltak szerint cselekedjenek. 1 2 A rendelkezés azt is kimondja, hogy válópert csak abban az esetben lehet indítani, ha a felek békéltetési igazolványt mutatnak be az egyházközségük lelkészétől. Bár az egyház elvesztette a bíráskodásban betöltött eddigi szerepét, a fegyelmezésben sokat nyert ezzel a rendelkezéssel. Az eljegyzéseket, kézfogókat eltörölték, amelyek ezzel elveszítették kötelező érvényüket. A Josephina Constitutio kimondja: házasságra egyik fél akkor sem kötelezhető, ha az eljegyzés utáni testi egyesülés következménye terhesség lenne. Ezek a törvények is tiltják a rokonok házasságát, valamint a nős paráznák második házasságkötését. 1 1 A rendelkezések II. József haláláig maradtak érvényben, amikor a Josephina Constitutiot visszavonták, és az egyházi törvényszékek korábbi tekintélyét visszaállították. Az 179l-es küküllővári zsinaton arról döntöttek, hogy a házassági szándékot ne háromszor kelljen a templomban kihirdetni, amint azt II. József rendelete megkövetelte, hanem egyetlen vasárnapi istentiszteleten. Azt is meghatározták, hogy a hirdetés után az esketésig legalább három napnak kell eltelnie. 3 4 A házasságkötést a sponsalia, vagyis az eljegyzés előzte meg. Célja az volt, hogy a házasulandó felek közelebb kerüljenek egymáshoz, és már időben felfedezzék az esetleges tévedéseket, csalárdságokat/ 5 Ha az eljegyzés megtörtént és az egyik fél ok nélkül kérte a kézfogó felbontását az egyházi törvényszéktől, nem köthetett házasságot addig, amíg a sértett fél nem házasodott meg. Ilyen esetben a per költségeinek megfizetése és az ártatlan fél kártalanítása is a bűnös felet terhelte. Az eljegyzés felbomlott, amennyiben a házasulandó felek közül az egyik meghalt. Ilyen esetben az életben maradt félnek vissza kellett szolgáltatnia az elhunyt csa2 9 Kolosvári 68. 3 0 Benkő László: Házassági törvényrajz vagy a házassági törvényekről való tanítás. Kolozsvár 1836. (A továbbiakban: Benkő) 3 1 Kolosvári 70. 3 2 ERZSI III. 230. Illyés Endre: Egyházfegyelem a magyar református egyházban a XVI-XIX. században. Debrecen 1941. 3 4 ERZSI IV. 43. 3 5 Kolosvári 433.
