Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 419 eklézsiát (Kerlés, 1789). A lelkész a káptalan beleegyezése nélkül módosította a díjlevelet (Kerlés, 1810). Nagysajó (lutheránus). A lelkészi díjlevél szerinti bort és fa járandóságot nem szolgáltatták be (Nagysajó/lutheránus, 1789). A hallgatók kérdik, hogy a díjlevélben megállapított bort és tűzifabért mennyi pénzzel lehet megváltani. Az eddigi szokás szerint minden évben a birtokos urak 2-2 veder bort fizettek, vagy ha nem lett bor, akkor 3 márjást, 2 veder bor helyett. A lelkésznek fizetéséhez tartozó bort vedrenként 25,5 krajcárral lehet megváltani, ezután pedig a bort piaci áron fizessék ki. Egy szekér fa helyett 1 vonás forintot fizessen az a gazda, akinek van marhája, akinek nincs marhája, az 1 szekér fa helyett fizessen 60 pénzt (Nagysajó/lutheránus, 1813/4). Óvárhely. A mester a káptalan mátrixának előírása ellenére csökkentette a díj levélben foglaltakat. A mátrix szerint minden hallgató a mesternek 3 véka jó búzát köteles fizetni, a megváltoztatott díj levél szerint pedig 2 véka búzát és 1 rénes forintot fizetnek. A vizitáció megparancsolta, hogy minden gyülekezeti tag a mesteri bért az eredeti díj levél szerint fizesse (Óvárhely, 1810/5). Szászszentjakab. Sok a gond az apró dézsma körül és az emberek sem tartják magukat az 1766-ban kötött megállapodáshoz, miszerint az apró dézsmát l-l veder borral lehet megváltani, ezért a vizitáció visszaállítja a conventio szerinti fizetéskötelezettséget (Szászszentjakab, 1771). Újős. A mester díjlevele (Újős, 1771). Dékán. Galacfalva. A dékán betegsége miatt nem mehetett vizitálni, ezért maga helyett a káptalan jegyzőjét küldte el (Galacfalva, 1785). Szászszentjakab. A vizitációs istentisztelet végén a dékán dicsérő beszédet mondott (Szászszentjakab, 1812/8). Dézsma. Galacfalva. A galaci udvarbíró az özvegyektől és ifjú legényektől összegyűjtött dézsmából nem adja ki az eklézsia járandóságát (Galacfalva, 1787). Óvárhely. A lelkész panaszolja, hogy az apró dézsmafizetésben gondok mutatkoznak. Az ifjú házasok nem akarnak külön fizetni. A vizitáció rendelése szerint az iíjú házasok, akik szüleikkel együtt laknak, fél bért kötelesek fizetni a lelkésznek és a mesternek (Óvárhely, 1789). Egyházfegyelem. Arokalja. Timár Mária és Guber József a jegyesség szabályainak megszegése miatt kövessenek eklézsiát (Arokalja, 1783). Cegőtelke. „...két botránkoztató személlyek vágynák úgymint Rákosi Ferentz és Veress György, kik mindketten gyakorta gyanús szeméilyekhez járnak, velek szoross barátságot tartanak. Veress György a gyanús személlynél magát vasárnapokon hegedülted" (Cegőtelke, 1796). Kerlés. „Adattatott fel a Szent Visitationak egy hat holnap alatt született gyermek, melyről az volt az hír, hogy idejére való születése volt, de investigáltatván nem volt idejére való" (Kerlés, 1779). Vasárnap az istentisztelet alatt táncolókat 1 forintra, a táncmulatságnak helyet adó gazdát 2 forintra büntetik (Kerlés, 1780). (Nagysajó/lutheránus). Ezután a parázna életűek hétköznap tartsanak bűnbánatot (Nagysajó, (lutheránus), 1761). Óvárhely. Egy férfi a 2. parancsolat ellen vétkezett, ezért szigorúan megintették és 4 forint büntetést helyeztek kilátásba (Óvárhely, 1745). Sajómagyarós. Felker Mihály anyját több alkalommal is megverte, fojtogatta, valamint paráználkodott a molnárnéval, ezért a vizitáció 24 pálcaütésre ítélte (Sajómagyarós, 1779). Szentmáté. A mester felesége és annak nővére „gyalázatos hírben forognak", ezért kitiltják őket a templomból, amíg megbizonyítják ártatlanságukat (Szentmáté, 1777). Újős. „SzászÚjŐsben találtattanak rossz hírben-névben élő személyek, akik is gonosz életekért (melyről az ejgész ecclesia bizonyságot tett, és a Szent Visitationak panaszolt) a templomból kitiltattak" (Újős, 1771). Egy személyt, aki nem akart eklézsiát követni, kizárták a gyülekezetből (Újős, 1772). Zabolainét paráznasággal vádolják; a vizitáció utasítja a vádlottat, hogy három nap alatt tisztázza magát, különben kitiltják a templomból (Újős, 1788). Egy asszony azt mondta, hogy 12 éve az ördögnek él, nem Istennek (Újős, 1788). Az egyházfi és hitesek megválasztása (Újős, 1795).