Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató
Tárgymutató 255 pacificatio: a férj megfogadja, hogy nem részegeskedik (1698 október, 87.); esperes hivatalból indított eljárása a zarándi lelkész ellen, ennek részegsége miatt (1700 március, 95.); Belényesi Dávid lelkészről kiderült, hogy részeges, a pünkösdi istentiszteletet részegen végezte, az igehirdetést többször elmulasztotta, úrvacsorát nem osztott, (1700 június, 97.); az esperes azzal vádolja a hátszegi lelkészt, hogy részeges, karácsonykor többször is hányt a templomban, úrvacsoraosztás alatt is, a lelkész tagadja, sőt valamennyi tanú vallomásából is kitetszik, hogy a vádak nem igazak, tehát a parciális nem indít eljárást ellene (1716 március, 148-150.); italozás miatt választ el a parciális két nemest (1814 május, 196-197.). Római katolikus. A szent szék elé olyan vegyes házassági kérdés került, amelyben római katolikus szerzetes panaszolta be a parciálisnak az egyik református lelkészt (1694 július, 53-55.; 1694 november, 53-56.); a feleség kijelenti, hogy „készebb pápistává lenni, mintsem attya házátúl külön" lakni a férjével (1713 november, 130-131.). Román. Mátka-kényszerítés, a parciális úgy dönt, hogy a tóti Cserna Mária korábbi mátkáját elhagyva menjen a későbbihez, aki hagyja el görögkeleti vallását (1691, 35-36.); nincs elég ok arra, hogy az algyógyi lelkészt elmozdítsák, jól végzi munkáját, a helyi románok is dicsérik (1712 március, 115.); paráznának ítélte a parciális a férjet, mert elhagyta a feleségét és mással kelt össze, „amelly feleségével is öszve való kelését oláh pappal vitette végbe" (1713 szeptember, 127.); nem hajlandó visszamenni a feleség a férjéhez, mert az veri, inkább áttér a románok vallására, az ügyet a parciális a generális zsinathoz utalja (1713 november, 131.); a férfiút azzal vádolják, hogy román pappal köttette meg házasságát, articularis poenat kérnek ellene (1714 június, 136.); újabb panasz, hogy román papot hívtak az esketésre („mások hívták akaratom ellen az copulatiora"), a pap kapjon articularis poenat (1714 június, 137.); az esperes azzal vádolja a hátszegi lelkészt, hogy románul nem prédikál a templomban, ezért sokan visszaálltak az ortodox vallásra a lelkész tagadja, sőt valamennyi tanú vallomásából is kitetszik, hogy a vádak nem igazak, tehát a parciális nem indít eljárást ellene (1716 március, 148-150.); a Hátszeg vidéki román papok számára biztosított jogvédelem, amennyiben a reformátusokkal uniálnak (Miscellanea, 169-170.). Sákramentum. Az esperes hivatalból indított eljárást a zarándi lelkész ellen, ennek részegsége miatt, a sákramentumokat megszentségtelenítette, (1700 március, 95.); az esperes azzal vádolja a hátszegi lelkészt, hogy részeges, karácsonykor többször is hányt a templomban, úrvacsoraosztás alatt is, a prédikálást elhanyagolja, a lelkész tagadja, sőt valamennyi tanú vallomásából is kitetszik, hogy a vádak nem igazak, tehát a parciális nem indít eljárást ellene (1716 március, 148-150.). Sodomita. A feleség azzal vádolja férjét, hogy „sodomai élettel culpált, megölt híremben, nevemben, becsületemben, vétett az hatodik parancsolat ellen", (1716 június, 155.); nem tartozott a parciálisra azon ügy, melyet a püspök kérésére tárgyalt az Algyógyon összeült parciális, és hivatalából elmozdított lelkészt idézett perbe állítólagos sodomitaságért (pedofilia). (1719 június, 166-168.).
