Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató

240 Tárgymutató Egyházfegyelem. Csula János feleségét a parciális most másodszor ítéli vissza férjének, a férje viszont nem fogadja vissza, megbizonyosodik, hogy verte és vérét ontotta, alattomban kurvasággal vádolta, ezért „ecclesiastica censura" alá vetik (1693 március, 44^45.); A hitehagyott asszonyt elválasztják a férjétől, mert hat parciálison nem jelent meg és ecclesiastica censura alá vetik (1694 november, SÓST.); a feleség csak azért maradt a férje mellett, hogy elkerülje az egyházfegyelmet, különben válni akar, mert férje gyanús dolgokba keveredett (1695 június, 60-61.); „Az hamis hitű és azolta sok gonosságokba is keveredett félt azon allegált canonnak erejével minden ecclesiai disciplina alá vettyük s tiszt kezéhez adjudicállyuk" (1695 június, 61.); a férjtől azért választották el feleségét, mert emez a házasság után 6 hónapra szült gyermeket, a nőt paráznaság miatt tisztek kezére adják és ecclesiastica censura alá vetik (1698 március, 82-83.); „Búza Sigmond hamis hitben találtatott, mellyért ecclesiastica censuraja reconciliatio" (1701 november, 101.); a feleség vádolja férjét, kiderül viszont, hogy a férj ártatlan, a vármegye tisztjeit pedig kéri a parciális, hogy az asszonyt, mint hűtlen szökevényt kényszerítsék megjelenni a parciálison vagy férjével megbékélni, különben egyházfegyelmi eljárást indítanak ellene (1716 június, 155.); a feleség megérdemelné, hogy egyházfegyelmi eljárást indítsanak ellene amiért férjét hamisan vádolta és jó hírét rontotta (1718 október, 161-162.). Egyházfi. Az marossolymosi egyházfi kendőbe rejtve ásta el az eklézsia vagyonát, a parciális határozza, hogy a következő parciálisig keresse elő (1713 június, 126.). Egyházközség. A solymosi eklézsia önállósulni akar, ha nem engedik, a mater papjának nem fizetnek, inkább udvari lelkészt tartanak, a parciális feltételekhez köti az önállósulást (1692 március, 38-39.). Eklézsiakövetés. Hosdáti Margit hitehagyottsága bizonyított, férjét elválasztják tőle, ő pedig kövessen eklézsiát (1689 március, 22.); Herczeg Márton házasságtörését nem sikerült kellőképpen bizonyítani, azért a felperes asszony egy héten belül botránkoztatásáért kövessen eklézsiát és menjen vissza férjéhez (1690 január, 31.); hitszegésért a világi törvényszék megbüntette Bíró Jánost, a parciális második házasságra engedi, de a gyülekezetet meg kell követnie (1690 január, 31.); a férjet elválasztja a parciális a bűnösnek bizonyult asszonytól, akinek a vármegyei hatóságok büntetése után eklézsiát kell követni, második házasságra nem engedik (1690 május, 35.); az asszony paráznasága bebizonyosodik, a férjet felmentik, két hét alatt kövessen eklézsiát, a paráznaság miatt ligában marad (1692 június, 41.); a parciális megállapítja, hogy a férj kiskorú volt, amikor megházasodott, tehát házassága nem érvényes, mindketten közösíttessenek ki, adassanak tisztek kezére, második házasságra nem engedik, amíg a törvényt ki nem békítik és nem követnek eklézsiát (1692 július, 43.); a feleségét szidó férjet eklézsiakövetésre ítélik, amennyiben 15 napon belül nem veszi vissza feleségét (1699 február, 89.); „Zágoni Sámuel az dévai templomban patrált scandalumáért egy vasárnap reggel a templom ajtaja előtt tartozik azt az ecclesiat megkövetni" (1713 június, 124.); az esperes parciális elé idézi a vajadhunyadi Békési Imrét, akit azzal vádol, hogy háta mögött konspirált el-