Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.
Parciális zsinatok jegyzőkönyvei 1810-1815
1815 február, Vajdahunyad 217 be is segíjtői voltak, confidens életét, úgy nagy probabilitással férje élete után való leselkedését, nemkülömben az alperesnek a vádak ellen maga mentésére s a felperes terhelésére béadott inquisitoriajának gyanús voltát. Mellyeken épített keresete következéséül, a Synopsis Juris Connubialis 174., 180., 184., 203. paragrafusainak értelméhez ragaszkodván a Szent Szék, a felperest az alperestől elválasztja, úgymint gyanús életűtől, élete ellen törekedőtől és olyan pusztítótól, [70.] akivel házat tartani lehetetlennek adatik ki minden tanúk által. A perre tett költségek, amint megtétettek mindenik fél által, annyiban hagyattatnak. III-o. Deliberatum: Zajzoni Susánna megbizonyítja hitelesen, hogy férje, Bartha András az inclitum Militare Forum által, mint valóságos gyilkos és házfelverésbe in incurrált tolvaj, terhes rabságra ítéltetett, és azon tisztelt forum az Actrixot férje ligájából fel is oldozta a maga módja szerént. Emellett egy hiteles és judicialiter készült relatoriaban is kiadattatik Bartha András gyilkosnak lenni, de dato 1814. 7 a Octobris az 1-ső, 2., 3., 4., 5-dik tanúk által, hogy felperes feleségét öléssel fenyegette az 1. és 2., hogy másokot is öléssel fenyegetett az 1., 2., 4., 5., hogy valóságos tolvaj az 1., 2., 3., 5. által. És kéri, hogy azon égrekiáltó vétkekben megátalkodott és törvényesen is olyannak már ítéltetett Bartha Andrástól elválasztassék és szerencsésebb házasságra bocsáttassék. A Szent Szék ezeket csalhatatlannak találván, és tudván, hogy egy gyilkosnak is nincsen magában megmaradandó élete, annál is inkább nem lehet egy keresztyénnel, akinek életét is fenyegette, a felperest ezen gonosztevőnek igája alól felszabadítja és szerencsésebb házasságra bocsátja. 1815 február, Vajdahunyad [71.] In Nomine Domini extraordinaria Partialis Synodus tartatik 1815-ben Februarius 15-dik napján, a v[ aj da] hunyadi református venerabilis tractus kebelében, V[ajdaJHunyadon. Jelen voltak tiszteletes esperest Kolosvári Sigmond uram elölülő, és tiszteletes tudós Vitályos Sámuel, Szász András, Salamon István, Király Imre, Szabó Lajos, Baló Jósef, mint assessorok. Aholott is felvétetik fejérvízi nemes Bágya Ferentz felperesnek nemes Farkas Kristina mint alperes ellen elválásbeli pere. A felperes részéről szószólló petki Simándi Jósef, ki által minden fennhagyandóknak fennhagyása melett e következendőben tészi meg maga törvényes keresetét: Az alperes Farkas Kristina asszony a felperessel 1811-ben Húsvét harmadnapján, azon Istentől végzett szent célból, hogy ketten együtt házat tartsanak, istenesen éljenek, házasságra lépett. De az alperes asszony a felperes házához jövetele után öt nappal töstént hazament, a felperest magára hagyta, és mindaddig vissza nem tért mostani felperes férje házához, míg utánna nem küldött. Amellyek négy esztendők alatt mind így folytanak, annyira hogy a felperessel az írt idő alatt törvényes házassági életet három heteket sem élt, mellyet maga az alperes sem mer tagadni, contra propriam conscientiam; ámbátor a felperes gyakorta levelei által hívta vissza. Mellyhez képest ragaszkodván néhai tiszteletes Bod Péter uram a házasságról írott könyvének 15. tit. sub nr. 184. s következendő számok alatt való, elválás okai közzé számláltatott hitetlenül való elhagyást, ámbátor a felperes törvényesen
