Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.
Parciális zsinatok jegyzőkönyvei 1810-1815
1814 augusztus, Déva 213 tiszteletes Csegöldi Benjámin úrnál lévén, meghalálozásával eltévelyedett, bizonyíttya az akkor tartott Partialis Szent Szék ítéletéből, mely is improtocolláltatott. 2-o. Sub littera A. béad egy instantiat, melyben siralmas panasszait nyújtya a Szent Széknek. [61.] 3-o. Sub littera B. egy esketést, mellyel bizonyíttatik, hogy az alperes asszony nyilvánvaló hiteszegett rossz, férjét nem becsüllő tisztátalan életű, pazarló asszony, gondolatlansága által azt is okozta, hogy férjének háza elégett s azáltal utolsó ínségre jutand. Ezekhez képest törvényesen kívánja az felperes, hogy az alperestől mint malitiosa desertrixtől, akivel külömben is nem lehet jó élethez reménysége, a Jus Connubiale 164., több következő paragrafusok értelmek szerint örökre el választassák, költsége, fáratsága megfordíttatni, dossa megfizetni, s a közszerzeményből való felerésze kiadattatni határoztassék, annyival is inkább, hogy az allperessel magát a felperes engesztelhetetlen gyűlölségbe hagyta. Deliberatum: Nagy Sámuel és Gyurma Ersébeth még az 1809. esztendőben megjelentek ezen Szék színinn, a felperesnek illyen keresetével, hogy Gyurma Ersébettől, mint nős paráznától és malitiosa desertrixtől elválasztassék, melly actio ezen 1814. Junius 2-dik napjáig nem sürgettetvén, akkor Nagy Sámuel béjelentette Gyurma Ersébethnek meg nem jelenését. Hasonló jelentéssel állván elő mostani székezésünkönn is, minekutánna a Szék terminálásáig elvárattatott és meg nem jelent az alperes, Synopsis Juris Connubialis tit. XXI. nr. IV. ezen tárgy in merito felvétetett, Gyurma Ersébethnek, mind malitiosa desertioja, mind főképpen [62.] praesumtum adulteriuma, egy törvényes relatorianak elegedendő és minden exceptiot felyülmúló tanúi által, kik közzül egyik valóságos paráznaságot is inferál, megbizonyíttatott. És hogy Nagy Sámuel Gyurma Ersébettől elválasztassék, szerencsésebb házasságra bocsáttassák, Gyurma Ersébeth pedig ligáztassék, reconciliation büntetés alá rekesztessék, és ugyan az alperes által ezen perre tett költségeknek fele refundáltassék, ítéltetett. X. Még az 1813. 28. Septembris felvétetett volt becsületes kovács mesterembernek Lukáts Jóseff felperesnek hütös társa, Détsi Rozália ellen elválásért indult pere. A felperes eléadja 1-ször sub A. a citatoriaról való levelet, 2-szor sub B. esketését, mellyel meg bizonyíttya, hogy alperes felesége rossz életű, rossz gazdaasszony, és hitetlenül deferálta felperes férjét. Ezekhez képest a Synopsis Juris Connubialis 176-dik és 184-dik paragrafussai értelmek szerint, hogy alperes feleségétől örökösön elválasztassék, és írt felesége költség, fáradság megtéríttésére, s ekklézsiakövetésre ítéltessék, törvényesen kívánnya, s ha felesége nem íratna semmit, ítéletre is bocsátkozik. Deliberatum: Még 1813-ban, Septembernek 17-dik napján citáltatta Lukáts Jóseff ezen Székre elválás végett Détsi Rosáliát, melly actio a múlt Martius 22dikén és Junius 2-dikán celebrált ordinaria sessiokon continuáltatott, mind a kétszer béjelentvén Lukáts Jóseff az alperesnek meg nem jelenését. Mostan annakokáért sürgetvén, hogy in merito ítélet hozattassék. [63.] A Szent Szék Synopsis Juris Connubialis tit. 21. nr. IV. felveszi és láttya, hogy az alperes ezen törvény elévételéről a múlt Április 21-dik napján is tudósíttatott, és a Partialis végéig is meg nem
