Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Témák szerint
Témák szerint 625 Parciális Zsinat. Marosnémeti. A volt lelkész fizetési hátralékát adják meg, a Parciális Zsinaton hozott rendelkezés értelmében (Marosnémeti, 1772/1-mo.). Marossolymos. A lelkész panaszol, hogy nincs csűr, pénzzel is hozzájárulna annak építéséhez, a Parciális jóváhagyja, és feltételeket szab az egyházközségnek (Marossolymos, 1719.); a helyi lelkész halála után a Parciális bizottságot küld a gyülekezetbe, hogy a lelkészi özvegy és árvák örökösödési ügyét elintézze, a bizottság úgy dönt, hogy a lelkész vagyonát pénzzé teszi és szétosztja 1/3-2/3 arányban az özvegy és a két árva között (Marossolymos, 1773/3.; 1779/3tio.). Parókia - lásd Lelkészi lakás Patrónus. Marosnémeti. A helyi nemesek szíves figyelmébe ajánlja a vizitáció a lelkészi bér pontos befizetését (Marosnémeti, 1776/1-mo.). Marossolymos. Híradás pénzkiutalásról (1764) parókia építésére, és egyéb adományok a patrónusoktól, Bartsai Ferenc esete, aki harminc esztendeje halogatja az egyház támogatását, ezért „ha illyen állapotba hal meg az úr, pokolba nyittya fel a szemit, mert az úr mind Istent, mind ekklézsiát meg akar csalni", mondja az esperes, mire a patrónus fizetett, de ezt mondta: Dura verba, quis haec audire potest [...]. Ha egy pap s egy poéta megtámadnak, do victas manus, s megköszöné a tractamentet, hogy az hidegét kiűzök, s az ételbéli adpaetitussát nagyon segítők, s maga is resolvála azon végre" (Marossolymos, 1771.); a patronusok anyagi támogatást ígérnek a parókia építésére (Marossolymos, 1771.; 1772. április/3-o.); az 1771. évi Generális Zsinat eldöntötte, hogy „a ketskedágai és szúligeti részünkön való possessorok" ezután Marossolymoshoz tartozzanak és ott járuljanak hozzá a lelkész fizetéséhez (Marossolymos, 1772. április/5-o.); Vadas Mózes készpénzt és területet adományoz a parókia építésére (Marossolymos, 1772. december.); a helyi lelkész, lakás hiányában, a helyi patrónus házánál lakott (Marossolymos, 1773/2.); az eklézsia elzálogosította jobbágyait a helyi patrónusnál, aki viszont régen nem fizetett egyházi adót, ezért az eklézsia ennek fejében visszakéri a jobbágyokat (Marossolymos, 1776/2-do.); külön köszönet a patrónusoknak, amiért segítették a parókia befejezését (Marossolymos, 1776/3-tio.); sajnálattal állapítja meg a vizitáció, hogy „újj visitationak kelletvén kezdődni" a kibocsátott cursus szerint nem kezdhették meg azt a Maros menti Plágán, mert a patronusok nem tudtak megjelenni (Marossolymos, 1777.); Bartsai patrónus felvállal némely apróbb parókia körüli kiadást, hogy a eklézsia pénzéhez ne keljen nyúlni (Marossolymos, 1779/6-to.). Nagypestény. A helyi patrona 50 forintot adományoz az egyháznak, hogy annak „fructussa" a lelkész fizetésének kiegészítése legyen, amelyért „illatozza az Úr Isten lelki kedves áldozatul" (Nagypestény, 1772/5-0.); a helyi patrónus „offerált a tiszteletes parochus őkegyelmének egy kétnapi szántást önként való szeretetből" (Nagypestény, 1772/15-0.); a kegyes adományokról készítsenek „formaliter" szerződéseket, hogy azok kéznél legyenek, ha királyi parancsra be kellene mutatni (Nagypestény, 1773/3-o/b.); a helyi lelkész és patrónus között az ellenségeskedés újraéledt, amelyre nézve intést alkalmaz a vizitáció (Nagypestény, 1774/3-tio.); a patrónus harangot adományoz az eklézsiának elhunyt felesége emlékére (Nagypestény, 1774/10-O.); a vizitáció szomorúan tapasztalja, hogy a templom fedele megrongálódott és azt nem javították ki annak ellenére sem, hogy a helyi patrónus adományt adott, vizitáció utasítja a gondnokot, hogy a templomot mihamarabb tegyék rendbe (Nagypestény, 1790/2-do.); panaszol az eklézsia, amiért a lelkész sokat jár prédikálni a filiába és (patrónusi kérésre) olyan egyházközségekbe is, ahol van lelkész, emiatt rendszertelen a materben az istentisztelet, vizitáció megállapítja, hogy ezt törvény ellenében tette „és ha akármely szín és tekintet alatt még csak egyszer azt cselekedné, a canon szerint való büntetést bizonyoson el nem kerüli" (Nagypestény, 1796/1-ben.); adományok és adományozók (patronusok) listája (Nagypestény, 1796/3-szor/2.). Nagyrápolt. Panasz a lelkészre, amiért nem hirdeti ki a sátoros ünnepeket és az úrvacsorát, a tanító fizetését felveszi, de nem tanít, beteges, sem a gyülekezet, sem a
