Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Témák szerint
Témák szerint 595 Egyházfí. Marossolymos. „Az egyházfí nem az canonban megkívántatott kegyes életű ember, hanem botránkoztató, szidalmazó s rút böcstelenséggel illeti a praedikátort" (Marossolymos, 1695.). Panaszol a lelkész, hogy a egyházfí felesége nem jár templomba (Marossolymos, 1717.). Nagypestény. „Mostani egyházfia az ekklézsiának görög valláson lévő egyházi nemes ember, Pap Sámuel, kinek szolgálattya azzal recompensáltatik, hogy a nemes vármegye szolgálattyára nem küldetik" (Nagypestény, 1802/XVII.). Nagyrápolt. Többek között neki kellett a helyi tagoktól a pénzbeli hozzájárulást felszedni (Nagyrápolt, 1790/2-do[!].); panasz az egyházfí ellen, amiért „vagy megunta, vagy nem akar" tovább szolgálni, szabad véle az egyházközség, hogy mást válasszon (Nagyrápolt, 1793/2-do.); a zsellérek tartoznak mind a lelkésznek (50 pénzt), mind a tanítónak (25 pénzt) fizetni, amelyet nem fizettek meg, az egyházfínak kellett gondoskodnia a pénz beszedéséről (Nagyrápolt, 1793/4-to.); az egyházközség tisztségviselőinek feladata (Nagyrápolt, 1796/9szer.); az egyházközség ládáját meg kell javítani, azt mindig a lelkészi lakásban kell tartani, kulcsa az egyházfínál legyen, de a ki- és befizetés szigorúan a lelkész jelenlétében történjen (Nagyrápolt, 1796/10-szer.); az egyik gyülekezeti tag a lelkész lakására tört istentisztelet előtt és kővel agyon akarta ütni a lelkészt, az egyházfí lefogta és megkötözte (Nagyrápolt, 1804/III./2.). Oláhbrettve. A patrónus jobbágya önként ajánlotta magát e hivatalra (Oláhbrettye, 1772/5-to.). Rákösd. Az adományba adott bor az egyházfí nyilvántartásába ment (Rákösd, 1687/Proventus.); a templom és a parókia körül sok a fogyatkozás, a vizitáció a 100. kánonra hivatkozva serénykedésre inti az egyházfít, aki vonakodik a gyülekezetből kötelességét teljesíteni „primum tizenkét forintra, annakutánna huszonnégyre büntettesse az brachium continentiaja szerint" (Rákösd, 1691/Diffícultates/l.); halálozás miatt az egyházfí felesége adott számot a vizitáció előtt (Rákösd, 1694.); az interes „minden forint után oct. 4, melyeket egyházfí uram tartozik felszedni" (Rákösd, 1718.); panaszolja a mester, hogy bor és búza restanciái vannak mind Rákosdon, mind a hosdáti filiában, „azért a Szent Visitatio az egyházfíakat authorállya, hogy melléjük vévén eskütt uraimék közül kettőt vagy hármat, hogy azokat, akiktűi lehetne, nem akar fizetni, megzálagolhassák" (Rákösd, 1719.); egyházficsere után átadják az egyház ládáját az új egyházfínak, amelynek tartalmát részletesen közlik: az egyház és falu levelei, klenódiumok, textíliák (Rákösd, 1745. június.); „a nunc in posterum a perselypénz legyen az egyházfiú uramnál, melyből a parochialis ház körül való apró szükségekre erogáljon" (Rákösd, 1748.); az egyházfíváltás terén személyi kifogásokat emel a vizitáció az új jelölt ellen (a régi egyházfí „curiosus, virilis, literátus ember lévén, mégis nem exigálhatja az interest egésszen, mennyivel inkább ha valami gyengébb illiteratus ember surrogáltatnék hellyébe, minémü notabilis kára emergálhatna abból" az eklézsiának) (Rákösd, 1753. március.); az egyházfí levele a Parciális Zsinathoz, hogy a lelkészi lakás építésére kiadott pénzt fogadja el hivatalos kiadásnak és rajta ne kerestesse (Rákösd, 1754.); egyházfí fizetése házanként egy garas (Rákösd, 1760/2.); „impingálván Budi Sándor tiszteletes esperest uram ellen és az ekklézsiai ordinatiok ellen in eo, hogy midőn az egyházfiú a Szent Szék pecsétjével visitatiora compellálta volna, azt mondotta, hogy ha tíz pecsétet visznek is, affélét, nem mégyen" (Rákösd, 1760/7.); az eklézsiának két ládája is van, egy kisebb és egy nagyobb, amelyekben klenódiumokat és textíliákat tartanak (pontos leírás és lajstrom), az egyházfí „kezéhez" adták (Rákösd, 1761.); „panaszul adatik fel, hogy az ekklézsiai directionak nincs elémenetele a nép engedetlensége és függetlensége miatt. Recommendáltatik a militaris tiszt uraknak, hogy légyenek segítséggel és adjanak erőt az egyházfíaknak és consistoriumnak, melyre magát a strázsamester úr önként offerálá, csak tégyen requisitiot az egyházfí toties quoties" (Rákösd, 1771/4-0.); két egyházfí van a gyülekezetben, kéri a gyülekezet, hogy mindkettő megmaradhasson „akár azon nevezet alatt, akár pedig egyik egyházfí, s a másik harangozó nevezet alatt" (Rákösd, 1775/6-0.); az eklézsia kéri a vizitációt, hogy „mint más ekklézsiákban is megvagyon, úgy itt is az egyházfí mellett légyen egy
