Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Úrasztali készletek - Régi textíliák (Horváth Iringó)
Régi textíliák 561 lyemmel jelölték. Ez is határozottan szimmetrikus kialakítású. A köríven belül két címert látunk, amelyek alatt és fölött felirat olvasható. A bal oldali címerpajzson kiterjesztett szárnyú koronás sas látható, amelynek nyakát nyíllal átlőtték. Széttárt szárnyainak tollát, farktollait, lábát, valamit alakjának körvonalát fekete selyemmel hímezték, a szárnyak háta arany színű, míg teste többi részének felületét ezüstszállal, mintázott lapos öltéssel töltötték ki. A nyakat átlövő nyilat is ezüstszínü fémszállal hímezték. A címerpajzs körvonala piros, körülötte és fölötte található a sisak szinte felismerhetetlenségig stilizált formája, valamint a takarók, amelyeket ezüst, arany, vörös, kék és zöld színek váltakoztatásával alakítottak ki. A takarók fölötti sisakdísz megismétli a címerpajzson található sas alakját. A jobb oldali címerpajzson szárnyas női alak áll, a figurát vörös, arany, kék, ezüst és fekete fonállal hímezték. Jobbján csillag, kezében szárnyas koronát tart, mindkettő aranyszínű. Balján feketével hímzett kocsikerék és hold látható, amelyet vörössel hímeztek. A címerpajzs vörös kontúrja körül itt is megtaláljuk a sisakot és a takarókat, amelyeket hasonló módon alakítottak ki, mint a bal oldali címer esetében. A sisakdíszen itt is a címerpajzson szereplő figura ismétlődik, néhány változással. A női alakot kiterjesztett szárnyak övezik, és a mellette felsorakoztatott elemekből csak a korona jelenik meg, amelyet kezében tart. Színeiben is változást mutat, pl. a kézben tartott koronát vörös selyemmel hímezték. A sarokmotívumok között kialakított felület sem maradt díszítés nélkül. A kendő két hosszanti oldalának közepén a nap foglal helyet, körvonalát zöld selyemmel hímezték, belső felületén felismerhetővé válik az orr, az ajkak és a lehunyt szemek formája, amelyeket ezüsttel, illetve vörössel hímeztek. A körülötte levő sugarak egyenletesen kiosztott ritmusban következnek: három egyenesre hímzett sugár után egy hullámvonalas. A hullámvonal alakú sugarakat aranyszínű fémszállal hímezték, míg az egyenes vonalúak színbeli megjelenítése, két színes selyem közt egy ezüstszínű fonal. A nap két oldalán, mindkét esetben, csillagok övezte holdat látunk. A holdakat vörös selyemmel hímezték, felületük közepén ezüst sáv húzódik. Belső ívükön arannyal hímzett hullámos kialakítás figyelhető meg. A holdak két oldalán négy-négy hatágú arany csillag található. A rövidebb oldalak esetében csak a holdak alakjával találkozunk, amelyeket hat, illetve nyolc csillag fog közre. A kendőn csak az olaszkoszorú belsejében van felirat, amely a két, pontokkal elválasztott betűkből álló monogramot és az adományozás évszámát tartalmazza. A feliratban szereplő betűk és számok körvonalát fekete selyemmel, felületüket meg ezüstszínü fémszállal hímezték: Z[ólyomi]-M[iklós]-M[elith]-K[lára] / A[nno] D[omini] 1658. A kettős címer a 17-18. századi tárgyakon legtöbb esetben eljegyzési, illetve házassági alkalmat jelöl, esetünkben viszont semmi olyan információ nem áll rendelkezésünkre, ami ezt alátámasztaná. A fehér pamut alapanyag az idők folyamán elszíneződött, foltok és hiányok láthatóak rajta és égésnyom, gyertyaviasz bizonyítja használatát. A selyemfonal állapota jó, viszont a fémszálak helyenként elváltak a hordozó felülettől, helyenként korrodálódtak is. A zsinórszegély több helyen elvált az alaptól, a sarkokon megbomlott. Feltételezhetően a 17-18. század fordulóján készülhetett az a keszkenő, amely ma a rákosdi református gyülekezet tulajdonát képezi (kat. 9.). Sajnos, a 18. század végéről ránk maradt leltárakból nem egyértelmű az, hogy a feljegyzés erre vonatkozik-e vagy sem, bár elképzelhető, hogy a felsorolás valamelyik darabja épp ez a keszkenő: Egy szkófiummal
