Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Úrasztali készletek - Ötvösmüvek (Kovács Mária Márta)

Ötvösművek 509 tulajdonába, mint ahogy arról sincs, hogy mikor került Hátszegre, 1930-ban Debreceni László még ott készített leírást róla/

9 Mestere ismeretlen. Csulai Sára adománya az oláhbrettyei tányér, amelynek egyetlen díszét peremének aranyozott, vésett felirata alkotja: Tsulai Sara tsinaltatta az Berettyei Reformata Eccl[esia] Szamara 1745.

4

0 (kat. 35, 55., 56. ábra) Csulai Sára az oláhbrettyei kurátor, a felsőszálláspataki Mara Miklós felesége volt. A tányér mesterét nem ismerjük. Részletes leírását az 1782-es és 1796-os vizitációban találjuk,

4

1 arról sincs adatunk mikor került a Hátszegi Egyházközség gyűjteményébe. A Naláczi család a 18. század közepén egy kenyérosztó tányérral gazdagította a nagypestényi gyülekezet klenódiumait (kat. 36, 57. ábra). Az egyszerű tányér díszítetlen, felirata az adományozás évét örökíti meg: N[alátzi] NALÁTZI SUSÁNNA EMLEKEZETIRE ADTA CSfeszeliczki]: SZILVÁS! SUSÁNNA A PESTÉN Y R[eformata]: ECCL[esi]A SZÁMÁRA A[nn]0 1757.

4

2 A felirat betűi kevésbé gyakorlott kéz munkájára vallnak. A tányér a kolozsvári Szakáll János munkája (lásd a tál közepére beütött mesterjegyet, 58. ábra), aki 1741-ben szabadult fel, legényként éveken át külföldön tanult, 1748-ban lett tagja a kolozsvári ötvöscéhnek és 1792-ig tevékenykedett.

4

. Feliratának szövege és kivitelezésének minősége arra enged következtetni, hogy Szakáll János csupán a tányér készítője lehet, mivel tudjuk, hogy kiváló rézmetsző volt, így a feliratot nem ő, hanem más, talán valamelyik legénye véste a tányérra. A tányér részletes leírását az 1796-os jegyzőkönyvben olvashatjuk.

4

4 A fent bemutatott zeykfalvi tányérhoz hasonló jelenséggel találkozunk a rákosdi tányér (kat. 37, 59. ábra) esetében is, amikor két különböző adományozó feliratot olvashatunk peremén és öblében. Korábbi, 1766-os feliratát keskeny peremére vésték: GERGOTS ÉVA TSINÁLTATA UR ASZTALÁRA 1766 dik ESZTENDŐBEN.

4

5 A felirat szövegéből nem derül ki, melyik gyülekezet számára készíttette adományozója, a felirat évszáma megegyezik adományozójának elhalálozási évével.

4

6 Öblének peremén későbbi felirat olvasható, amelynek első két szava a tányér peremére került: MOST PEDIG / AJANDEKOZTA AZON SZ[ent] VÉGRE BUDA JOSEF ES HARSANYI ERSEBET A RAKASDI 3

9 Debreceni 086. 4(

1 Csulai Sára, felsőszálláspataki Mara Miklósné nevét a klopotivai 1764-es jegyzőkönyv néhaiként említi, mint aki korábban az oláhbrettyei egyháznak 130 mft. 6-ot adományozott. HuZaTKa-2. 219. Az oláhbrettyei kis harang felirata is megörökítette nevét: In nomine Dei, anno 1749 Sara Tsulai fieri voluit pro Aecelesia O-Berettye reformata. Johann Josef Perenger Cossin Vienna 1749. Bőjthe 28. 4

1 HuZal-Jkv. 1/4. 17., Uo. 1/5. 178.: Egy ezüsttángyér, a párkánnyá arannyos, az arannyozásban illyen írással: Tsulai Sara tsináltatta az Brettyei Reformata Eccl: Számára 1745. 4

2 Cseszeliczki Szilvási Zsuzsanna Naláczi Dániel felesége, a tányér feliratába említett naláczi Naláczi Zsuzsanna pedig elhunyt leányuk lehet. 4

3 Bunta 222-223., Kőszeghy 170-171., Mitran 151. Bunta adatai szerint 1785-ig tevékenykedett, de Kőszeghy egy 1788-as készítési felirattal ellátott poharat közöl, így az ö feltételezését fogadjuk el. 4

4 HuZal-Jkv. 1/5. 230.: Egy kissebb ezüst sima tángyér, ilyen írással: N. NALATZI SUSANNA EMLEKEZETIRE ADTA CS: SZILVÁSI SUSANNA A PESTENY. R. ECCLA SZÁMÁRA Ao 1757. 4

5 Gergots Éva a dévai Csáki László harmadik felesége, az 1752-es vizitációs jegyzőkönyvben találkozunk nevével, mint özvegy Csáki Lászlóné, aki 100 mft.-ot adományozott a dévai egyháznak. HuZaTK/1. 281. 4

6 Bőjthe 142.