Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Úrasztali készletek - Ötvösmüvek (Kovács Mária Márta)
508 Úrasztali készletek amely gróf Bánffy György tulajdonában volt. Munkáin Hann hatása érezhető. A marosnémeti tányér adományozóját nem ismerjük, felirata nincs, a vizitációs jegyzőkönyvben sem találunk rá vonatkozó adatot. Debreceni László 1930-ban még Marosnémetiben jegyzi fel, mint 18. századi, reneszánsz ornamentikával díszített tányért," 1 1 de 1972-ben már a dévai leltárkönyvben szerepel/ 2 A 17. század utolsó évében készült a nagyrápolti kenyérosztó tányér, amely Rácz Krisztina adománya (kat. 32, 48. ábra). Az egyszerű kivitelezésű tányér egyetlen díszét a széles peremébe vésett, olaszkoszorúba helyezett felirat és a többszörösen íves pajzsba helyezett címer alkotja (49. ábra). Az eddig azonosítatlan családi címer, szájában keresztet tartó, kitárt szárnyú griffmadarat ábrázol. Felirata adományozója nevét örökíti meg: RACZ: CHRISTINA ANNO 1699. 3 3 Az 178l-es és 1796-os vizitációban írták le részletesen. 3 4 A nagy számban fennmaradt 17. századi kenyérosztó tányérról elmondhatjuk, hogy valamennyi széles peremmel ellátott, legtöbbjük díszítését családi címerek és feliratok alkotják, de néhányon domborított, késő reneszánsz ornamentikával is találkozunk. Rátérve a 18. századi tányérokra elmondhatjuk, hogy szintén jelentős számban maradtak fenn, közülük legkorábbinak a nagypestényi tányér (kat. 34, 54. ábra) tűnik. A tányér egyetlen díszét a peremére vésett korábbi, és az öblébe vésett későbbi felirata alkotja. A peremére vésett, majuszkulás körirat készíttetőjének állít emléket: ZEIK MIKLÓS BARTSAI SUSÁNNA 1737 DIE 20 JUNII. 3 5 Felirata nem rögzíti, hogy melyik gyülekezet számára adományozták, de az 1806-os jegyzőkönyvben a zeykfalvi klenódiumok közt találjuk, amikor az úrasztali edények Pogány Josefa, özvegy Zeyk Andrásnénál voltak elhelyezve. 3'' Mivel Zeyk András a készíttetők fia, Pogány Josefa pedig menyük volt, így érthető a tányér vándorlásának története. Zeyk Miklós és Bartsai Zsuzsanna szintén Josefa nevü lányának Naláczi Jánossal kötött házassága révén került a tányér a Naláczi család birtokába, innen majd Naláczi Rákhel adományaként a nagypestényi gyülekezet tulajdonába. 3 7 Öblében későbbi, vésett felirat olvasható: Pestényi Eclésiának emlékül Nalatzi Rakhel 1864. 3 8 Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a Naláczi családon belül miképpen jutott Nalátzi Rákhel 3 1 Debreceni 034. 3 2 A dévai gyülekezet leltárkönyve, 1972. 24. Ltsz.: 172. 3 3 Szolnok-Doboka vm. Rácz Krisztina előbb báró Jósika Imre felesége, majd az ozsdolai Kún Miklósé. Anyja kecsetszilvási Szilvásy Judit, apja galgói Rácz Péter. Birtokaik Kecsetszilváson, Kenteikén, Dobokán, Lónán voltak. 3 4 HuZal-Jkv. 1/4. 24., Uo. 1/5. 107.: Egy ezüst tángyér arannyal megfuttatva, a szélin kereken illyen betűk vágynák: RACZ: CHRISTINA ANNO 1699 a közepiben ezen tángyérnak egy griffmadár vagyon, mely szájában egy keresztet tart. Barcsai Zsuzsanna ifj. Barcsai Mihály és gyerőmonostori Kemény Zsófia leánya. 1715-ben született, 1750-ig zeykfalvi Zeyk Miklós felesége. Fiuk, Zeyk András 1730-ban született, 1799-ben halt meg. A Zeyk család előnevét az 1444-ben adományként kapott Zeykfalváról írja. Kiss Bálint: A Barcsay család. In: Turul, 1894. 140., 183.; Bőjthe 295. 3< ) HuZal-Jkv. 1/5. 873.: Egv kissebb ezüsttángyér, mellynek kerületin vagyon illyen írás: ZEIK MIKLÓS BARTSAI SUSANNA 173 7 DIE 20 JUNII. Zeyk Miklósnak (1686-1750) Barcsai Zsuzsannával kötött házasságából két gyermeke született, András és Josefa. András második felesége Nagyklopotivai Pogány Josefa. András nevü fiuk 12 évesen meghalt, így utód nélkül maradtak. Javaik András testvérére, Josefára szálltak, aki Naláczi János felesége volt. Kiss Bálint: A zeykfalvi Zeyk család. In: Turul, 1897. 145. , s Naláczi Rákhel Naláczi István és Kendeffi Zsuzsanna leánya, demsusi Lukács Ferenc felesége volt. Bőjthe 210.
