Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Tárgymutató - Falvak szerint

Algyógy 451 1790/1-mo); némely helybéliek sokévi bérhátraléka miatt panaszkodik (Algyógy, 1791/1mo); a szántóföldek, kaszálók, parokiális szőlők, erdők újbóli számbavétele az 1754-ben készített összeírás szerint, melyek részben a lelkész, részben a tanító használatára szánták (Algyógy, 1796/5-ször.); kötelességének ismerje lelkiismeretesen tanítani a gyermekeket (Algyógy, 1796/7-szer.); Algyógyon a tanítói lakás tetején tornyocska van, benne harang (Algyógy, 1796/13-szor.); panaszolnak a tanítóra, mert nem tanít, tanító védekezik (Algyógy, 1800/2-o); panasz a tanítóra, a vizitáció kideríti, hogy nem ő az oka annak, hogy nincs kellő tanítás, hanem az, hogy még mindig nem készült el az új iskolaépület (Algyógy, 1801/11.); mester fél, hogy lakása összeomlik (Algyógy, 1802/11.). Fizetését a konvenció szabja meg, lásd részletesen (Algyógy, 1804/11.); panaszolja, hogy nem fizetik meg rendesen a munkát, amit már négy éve végez (Algyógy, 1807/1V.). Mesteri/tanítói lakás: Algyógyon a tanítói lakás tetején tornyocska van, benne harang (Algyógy, 1796/13-szor.); mester fél, hogy lakása összeomlik, a vizitáció újra ajánlja a helybélieknek, hogy építsenek új iskolát (Algyógy, 1802/11.). Oktatás: Buzdítás, hogy a gyermekeket küldjék rendszeresen iskolába (Algyógy, 1772/1-mo), a lelkész némelyek sokévi bérhátraléka miatt panaszkodik (Algyógy, 1791/1-mo); „oskola nincs, tanuló gyermek egy sincs soholt" noha sok a faluban a gyermek (Algyógy, 1796/2-szor); pénzbüntetéssel kell kötelezni a szülőket, hogy gyermekeiket iskolába járassák (Algyógy, 1796/7-szer.); egy gyermekre járó fizetés, az iskola fűtésére a gyermekeknek kell fát hozniuk (Algyógy, 1796/8-szor.); panaszolnak a tanítóra, mert nem tanít, tanító védekezik, a vizitáció kifogásolja, hogy a gondnok nem tartózkodik otthon és nem irányítja a gyermekeket iskolába (Algyógy, 1800/2-o); az algyógyi oktatás akadozik, mert nincs korszerű iskolaépület, noha sok gyermek van (Algyógy, 1801/11.). Pálinkafőző: „Pálinkafőző házra" adtak ki pénzt Algyógyon (Algyógy, 1807/XIII.). Panaszok: Az algyógyi lelkész panaszolja be a pantrónust (Algyógy, 1801/XII.). Pap/tanító marasztás: 1775/1-mo. Patrónusok, nemesek: A lelkész járjon utána, hogy mikor kell istentiszteleti szolgálatot végeznie a kastélyban (szombat délután avagy vasárnap reggel), utána közölje a gyülekezettel, hogy mikor lesz a templomi istentisztelet (Algyógy, 1766/1.); „egy újj korona készítettvén a templombéli cathedra feliben", amelyre a helyi patrónusok adakoztak (Algyógy, 1776/7-mo); „Ex fundamento, régi megavult templombéli cathedra domoliáltatván, igen dicsősségesen megépíttetett méltóságos gróff Kun István úr költségével" (Algyógy, 1776/8vo); „hogyha a méltóságos gróff úrnak tettzenék továbra is ezen nemes ekklézsia curateláját kezén tartani, méltóztatnék de praxi et constitutione ecclesiastica a szokott juramentumot deponálni, minthogy kemény instructioja vagyon a visitationak, hogy az ekklézsiák curatorait ajuráltassa" (Algyógy, 1783/13-tio); az ekkla zselléreit a patrónusok egy csoportba sorolják a nemesi zsellérekkel, az ekkla zselléreire nézve a Generális Zsinatnak határozata van, ezt vegyék figyelembe a heti munkanapok kiszabásánál (Algyógy, 1783/14-to/2-o); a patrónusok (gróf Kun Farkas, gróf Kun László, Gróf Kun István, gróf Kun Sámuel) és a helyi lelkész (Kolozsvári Sámuel) ellentéte bér-fizetés ügyében (Algyógy, 1796/3-szor); a patrónustól bér fejében kapott bort a lelkész visszaküldi, mert savanyú (Algyógy, 1796/3szor/5); az egyházmegyei vizitáció inti a helyi nemeseket, hogy ne saját padjukba, hanem a tisztöknek megfelelő közönséges padokba üljenek (Algyógy, 1796/10-szer.); az algyógyi lelkész panaszolja be a pantrónust (Algyógy, 1801/XII.); a patrónusi önkény folytán beültetett temetőnek való területet vissza kell adni (Algyógy, 1801/XIII.). Sákramentum, sacrum: „Aki három ízben egymás után Úr vacsorájával nem él, excommunicáltassék, s ha meg nem tér, szamár temetésre ítéltessék" rendeli el a vizitáció, mert a helybeliek templomlátogatása rossz, a lelkésznek nem adják meg a conventioban rögzített járulékot, a szentségekkel nem élnek (Algyógy, 1779-Január/2-do). Szószék: „Egy újj korona készítettvén a templombéli cathedra feliben", amelyre a helyi patrónusok adakoztak (Algyógy, 1776/7-mo); „Ex fundamento, régi megavult templombéli cathedra domoliáltatván, igen dicsősségesen megépíttetett méltóságos gróff Kun István úr költségével" (Algyógy, 1776/8-vo). Temetés: „Aki há-