Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
lepítettek pedig nem elég hogy szerszám és vetőmaghiánnyal küzdöttek, sokan közülük egyáltalán nem értettek a földműves munkákhoz.386 Azért akadt kivétel is, Vértessomlón például a kitelepítésre ítélt németek mindenütt elvégezték az évnek ebben a szakaszában esedékes feladataikat.387 Sok egyéb mellett a vármegye szénmedencéiben folyó munkát is hátrányosan érintette a folyamatban lévő kitelepítés. Az iratok tanúsága szerint ugyanis amióta a sváb bányászok tudomást szerezetek arról, nem jártak dolgozni, ami egyenes következménye lett a termelés érezhető visszaesésének. Érdekességként mindenképpen megemlíthetjük azt is, hogy a dorogi bányászszakszervezet titkára sokkal jobban aggódott a szlovákok áttelepülése miatt, véleménye szerint ők szorgalmasabbak és jobb munkát is végeztek, mint a német nemzetiségű bányászok.388 A gazdasági életben okozott problémák mellett a kitelepítéseknek fontos párt- politikai aspektusai is voltak. A jelentések szerint ugyanis „a sváblakta területeken a bekövetkezendő kitelepítések folytán a Kisgazda Párt gyengülésére és a munkáspártok erősödésére lehet számítani. Ezért a területeken a reakciós körök élénk tevékenységet fejtenek ki a volksbundisták mentésére. ”389 Minden bizonnyal ezt a lehetőséget akarták kihasználni a szociáldemokraták is, melyről Inántsi Papp Lajos az 1946. március 21-én kelt jelentésében a következőképpen számolt be: „Érzésem az volt, hogy a Szociáldemokrata Párt kiküldötte erősen pártszempontokat visz a kérdésbe, és menteni akar minden svábot, aki a szociáldemokrata párt tagja. ”390 391 Ezzel szemben az MKP helyi vezetői Máriahalom községben a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséig átmenetileg még a kommunista pártot is feloszlatták.34' A Népgondozó Hivatal megszüntetését követően alig két nappal Soós Sándor vármegyei titkár már amiatt panaszkodott, hogy a kitelepítés felfüggesztése és a telepesek folyamatos áramlása komoly feszültséget okozott. A kialakult helyzetért elsősorban a Földbirtokrendező Tanácsot és a rendőrséget tette felelőssé.392 1946 őszére a helyzet mit sem változott, hiszen: „ 19 sváb község van a megyében és a 386ps2L 274. f. 11. áll. 11. ő. e. Tömpe András jelentései a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának tevékenységéről és a Péter Gáborral való ellentétéről, 26. o. 387 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 4. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, 10. o. 388 PSZL 274. f. 10. áll. 33. ő. e. Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság jelentései a sváb községek politikai, gazdasági viszonyairól, 1. o. 389PSZL 274. f. 11. áll. 11. ő. e. Tömpe András jelentései a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának tevékenységéről és a Péter Gáborral való ellentétéről, 20. o. 390 Uo. 391PSZL 274. f. 16. áll. 176. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 73. o. 392MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 4. o. 104
