Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
kitelepítés még csak egy393 községben történt meg. Többi sváb községben teljes a zűrzavar, szervezni nem igen merünk, mert nem tudjuk, hogy ki kerül kitelepítés alá. ”394 Emellett meg kell említenünk azt is, hogy a telepesek problémáját sem sikerült megoldaniuk úgy a telekkönyvezés, mint az egyéb juttatások terén sem.395 A kitelepítés második szakaszának idejéről rendkívül kevés pártirat áll a rendelkezésünkre. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy ekkor már a választásokra való felkészülés állt munkájuk és beszámolóik középpontjában. Megállapításunkat igazolja a vármegyei titkár 1947 júliusában keletkezett jelentése is, melyben a szavazati joggal rendelkezők ügyével foglakozott. Véleménye szerint ugyanis a vármegyében élő svábok kitelepítésének a megoldása komoly előnyt jelentene a kommunista pártnak az elkövetkező választások alkalmával.396 A választások másnapján született jelentésében pedig már arról szerezhetünk fontos információkat, hogy a svábok kitelepítését minél előbb meg kell indítani, az általuk lakott községekben uralkodó feszültségek megoldása érdekében.397 Az ezt megelőző napok dorogi kitelepítését azonban egy szóval sem említették. Ezt követően szinte egyetlen mondatban sem utalnak a német nemzetiségű lakossággal kapcsolatos „problémákra”. Azt mindenesetre bizton állíthatjuk, hogy a vármegyei kommunista apparátus tagjai - igazodva az országos tendenciához — a kitelepítés szorgalmazói közé tartoztak. Valószínűleg az is nyugtalanította őket, hogy a német nemzetiségű lakosok nagy része a Szociáldemokrata Párt tagjainak létszámát gyarapította, nem pedig a Magyar Kommunista Pártét. Az pedig a fentiekből egyértelművé vált, hogy aktív propagandát a kitelepítés bizonytalansága miatt nem volt érdemes a kitelepítésre javasolt községekben végezni. * A német kitelepítéssel párhuzamosan került sor a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény keretében a szlovák lakosság egy részének eltávozására is. A nagyhatalmak nyomásának eredményeképpen Gyöngyösi János külügyminiszter elfogadta az 1945. november 11-i, Prágába szóló meghívását, megkezdve ezzel a lakosságcseréről folyó egyezkedéseket.398 Az 1946. február 27-én megkötött ma393 394 395 396 397 398 A vármegyében erre az időre már három községben végrehajtották a kitelepítéseket. MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 8. o. Uo. Uo. 53. o. Uo. 60. o. Balogh Béni: Csehszlovák-magyar lakosságcsere: ki- és betelepítések Komárom-Esztergom vármegyében a II. világháború után. In: Csombor Erzsébet (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve 1993-1994. Esztergom, [é. n.], 168. o. 105
