Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 1. A választások kiírásának előzményei
III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások 1. A választások kiírásának előzményei A nemzetgyűlési választások mielőbbi megtartását a Magyar Kommunista Párt kezdeményezte, ők ugyanis már május óta több alkalommal is foglakoztak egy esetleges voksolás megtartásának a lehetőségével.213 Az időpontot illetően azonban sok volt még a bizonytalanság, ami kiderült Gerő Ernő 1945. augusztus 6-án, a magyarországi helyzetről tartott moszkvai beszámolójából: „hogy a választásokat mikor tartjuk, ez a kérdés számunkra sem világos, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy olyan időpontban kell lebonyolítanunk a választásokat, amikor ez a legelőnyösebb és a legkedvezőbb lesz a kommunista párt szempontjából és a demokratikus erők és a reakciós erők közti erőviszonyok szempontjából. S hogy pontosan mikor lesznek a választások, az főleg attól függ, hogy a legközelebbi hónapokban hogyan tudunk megbirkózni a gazdasági kérdésekkel. ”214 Gerő Ernő moszkvai látogatása után tíz nappal Kliment Jefremovics Vorosilov, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke tájékoztatta Dálnoki Miklós Bélát, hogy hazánkban is minél előbb általános választásokat kell tartani. Ezt követően a kommunista párton belül felgyorsultak az események, s végül a vezetőség tagjai abban állapodtak meg, hogy a választásokat 1945 őszén kell lebonyolítani, amit Rákosi Mátyás az MKP KV 1945. augusztus 23-i ülésén a következőképpen indokolt: „A mi véleményünk az volt, hogy Magyarországon választásokat csinálni általában csak ősszel lehet. A téli választások nálunk szokatlanok és klimatikus okokból nagyon nehezek, mert a tanyavilág rossz útjai következtében sem szavazásról, de még agitációról sem lehet beszélni. Tavasszal a tavaszi munkálatok nehezítik meg a választásokat. Ha ezen az őszön nem tartanánk meg a választásokat, a jövő őszre kellene halasztani. [...] Feltétlenül szükség van arra, hogy az ideiglenességet befejezzük, hogy ne ideiglenes kormányunk és ideiglenes nemzetgyűlésünk legyen, hanem szilárd alapokra helyezzük és rögzítsük a meglévő viszonyokat. Hozzájárult ehhez a meggondoláshoz a terméskérdés és az általános gazdasági helyzet. Világos, hogy az élelmezési helyzet a jövő aratásig rendkívül nehéz lesz, és azt is meg lehet mondani, amint távolodunk a jelen aratástól, annál nehezebb lesz. Most a kezdetén sem tudjuk biztosítani kellőképpen Budapest és az ipari területek ellátását. Nem kell jóstehetség, hogy megmondjuk, hogy komoly zavarok később még inkább fognak mutatkozni. Ezek a zavarok elsősorban a demokrácia legfontosabb pártjának, a kommunista pártnak a tömegeit, az ipari munkásokat fogják érinteni, akiknek a hangulata a 2l3Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947. Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó, 78.0. 2l4Izsák-Kun (szerk.): Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok... 1944-1948... 60. o. 61
