Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 2. Az 1945. évi VIII. törvénycikk a nemzetgyűlési választásokról
legközelebbi aratás bekövetkeztéig rosszabbodni fog. ”215 A fenti eseménysor kiválóan szemlélteti azt, hogy a nemzetgyűlési választások időpontjának kijelölésében a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon és a Magyar Kommunista Párton kívül senkinek nem volt és nem is lehetett komoly beleszólása. 2. Az 1945. évi VIII. törvénycikk a nemzetgyűlési választásokról Az augusztus végére biztossá vált őszi választások megtartásának egyik legfontosabb része annak a választójogi törvénynek a megalkotása volt, amelynek alapján a budapesti törvényhatósági és a nemzetgyűlési választásokat le lehetett bonyolítani.216 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány már a megalakulásakor (1944. december 21.) ígéretet tett az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetésére.217 Hosszas előkészületek és pártközi tárgyalások után az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. szeptember 12-én kezdte meg a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. A javaslat előadója Jócsik Lajos, a Nemzeti Parasztpárt képviselője volt. Jócsik előadói beszédében azt hangsúlyozta, hogy a választások a demokratikus újjáépítés legfontosabb lépését jelentik, melynek az a jelentősége, hogy az országban demonstrálja a hatalomnak a szabaddá vált demokratikus erők által történt végleges, minden eddigi ideiglenességtől mentes birtokbavételét, a külföld felé pedig bemutatja a magyar demokrácia szilárdságát és a magyar közvéleményben való megalapozottságát.218 Az előterjesztett törvényjavaslatot az Ideiglenes Nemzetgyűlés még ugyanezen a napon lényegesebb vita nélkül el is fogadta. 219 Ezzel megszületett az 1945. évi VIII. törvénycikk a nemzetgyűlési választásokról. A törvény kimondta, hogy választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki a huszadik életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti azt, és 1945. szeptember hó 1-jén Magyarország 1937. december hó 31-i határain belül lakott. Kizárta a választójogból azokat, akik a 600/1945. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében hazaárulónak, háborús vagy népellenes bűnösnek minősültek, azért, mert a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatták, vagy önkéntes jelentkezéssel német, fasiszta katonai vagy rendfenntartó alakulatba beléptek. Nem szavazhatott továbbá az, akivel szemben bármilyen igazoló bizottság a nyugdíjazást, vagy az állásvesztést kimondó, esetleg a foglalkozás gyakorlá2I5PSZL 274. f. 2. áll. 30. ő. e. A központi vezetőség ülésének jegyzőkönyve, 4. o. 2l6Balogh: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-1947... 56. o. 2l7Palasik: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949... 52.0. 2l8Balogh Sándor: Szabad és demokratikus választás - 1945. In: Földes-Hubai (szerk.): Parlamenti választások Magyarországon 1920-2010... 220. o. 219 Szőke Domonkos: 1945 szabad választás - szabad választás? In: Horváth János (szerk.): Tiltott történelmünk 1945-1947. Budapest, 2006, Századvég Kiadó, 39. o. 62
