Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
M. Е. sz. rendelet szolgáltatta. A helyzetjelentések tanúsága szerint 1945-ben a csolnoki, a táti, a süttői, a máriahalomi és a dági Volksbund, SS és nyilas tagokat majdnem teljes létszámban internálták. A máriahalomi volt Volksbund-tagok vagy SS-hozzátartozók pedig pincékben, kukoricásokban, a határ vízmosásaiban bújtak meg a letartóztatástól való félelmükben. Budapesten, Epölön, Pilisvörösváron és Tokodon élő rokonaik is nemegyszer bújtatták őket. A források tanúsága szerint a komáromi intemálótáborban (Csillag erőd) 1945 decemberének végéig több mint 28 000 fő157 fordult meg, melyből a rendőrkapitányság 25 118 főt elbocsátott, internálás alá került 2623 fő, 485 fő ügyét a dokumentumok keletkezése idején még nem intéztek el.158 Az itt lévő internáltak ügyében Mindszenty József hercegprímás többször is levélben fordult az illetékes szervek vezetőihez, majd 1945. december 29-én a miniszterelnök mellett a belügy- és az igazságügy-miniszterekhez is. A komáromi Csillag-erőd internált]'airól megjegyezte, hogy az itt elhelyezett fogva tartottak deszkapriccseken szoronganak egy kazamatában úgy, mint pl. Buchenwaldban. Mosdó, étkezőhely nincs, tetvek poloskák, csótányok annál több. Fűtést csak az emberek állati melege adott, akik lelkileg összeomolva, az igazságban és emberiességben megingott hittel, vád nélkül várták megadóan a sorsukat.159 A nyugatról hazatérő személyek ellenőrzése végett a szintén Komáromban található Igmándi erődben a Hazahozatali Kormánybiztosság alárendeltségében megalakították az 1947. december 17-ig fennálló szűrőtábort, amely már 1945-ben jelentős forgalmat bonyolított le. Mindez azt jelentette, hogy 1945. december 17-ig a táborba érkező 30 366 főből 26 695-öt elbocsátottak, míg 3232 internáltak.160 Az 1946. január 3. és 1946. február 28. közötti majd két hónap alatt további 19 247 fő érkezett nyugatról, melyből a táborban 1012 személyt helyeztek el.161 A vármegyei rendőrséget a tárgyalt időszak során számos szervezeti változás is érintette, melyek közül az elsőre viszonylag korán, 1945. november 1-jén került sor. Ekkor ugyanis a 142 641/1945 В. M. IV. 1. sz. rendeletének értelmében az Esztergomi városi és járási, illetve a Komárom városi és a Gesztesi járási kapitányságokat is összevonták. Ettől kezdve egészen 1948-ig a vármegyében a korábban már ismertetett létszám mellett csupán három kapitányság működött.162 Rajk Lászlót már 1946 júliusában komolyan foglalkoztatta a rendőrségi szervezet teljes átalakítása, pár hónapra rá pedig már a felhatalmazást is megkapta, hogy az állam157 A nagyságrend arra utal, hogy a komáromi hadifogoly szűrőtáborba érkezetteknek és az „új rendszer” intemáltjainak az adatai itt egyszerre jelentek meg. 158L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 204—205. o. 159 Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948). Századok, 2011, 1. sz. 43. o. 160Bahurek-Cseh: i. m. 11. o. 161 Berki Mihály: Az Államvédelmi Hatóság. Budapest, 1994, 61. o. 162Bahurek-Cseh: i. m. 9. o. 50
