Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 2. A földosztás végrehajtása
rendőrség egyes szerveit összevonhassa vagy megszüntethesse. így október 6-án kihirdették az 533 900/1946. B. M. számú rendeletet, amely a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát beolvasztotta a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályába. Az új szervezet elnevezése Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya lett.163 2. A földosztás végrehajtása Az Ideiglenes Kormány létrejötte után az új végrehajtó hatalom az akkori agrárminiszter, Nagy Imre vezetésével megpróbálta 1945 elején jogszabályi keretek közé terelni a földosztás kérdésének megoldását, hiszen nagyon sok visszaéléssel s nem utolsósorban erőszakossággal is párosult a földfoglalás, s ezek az események már országszerte ismertté váltak.164 A földosztás mielőbbi végrehajtása elsősorban a Vörös Hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet missziójának - személy szerint Vorosilovnak - az érdeke volt, hiszen attól jelentős politikai haszonszerzést reméltek. A jogszabályi hátteret biztosító földreformrendelet hosszas tárgyalására 1945. március 17-én került sor, ekkor Nagy Imre teijesztette a kormány rendkívüli ülése elé a 600/1945. sz. miniszteri rendelettervezetet, melyet a minisztertanács egyhangúan elfogadott.165 Gerő Ernő minderről az MKP KV. 1945. március 22-i ülésén azt hangoztatta, hogy: „A földreform rendelet gyors tető alá hozása kétségtelenül a mi pártunk óriási sikere. Számítottunk arra, hogy a rendelet tervezet megvitatása kapcsán komoly nehézségeink lesznek, ennek ellenére sikerült aránylag könnyen tető alá hozni.”'66 A március 18-án megjelent rendelet értelmében a földreform során az állam kisajátította azoknak a nagybirtokosoknak a területeit, akik 1000 kát. holdnál több földdel rendelkeztek, míg abban az esetben, ha a birtok 1000 holdnál kisebb volt, akkor 100 holdat megtarthatott belőle a birtokos, már persze ha a jogait tudta érvényesíteni. Az 1000 hold alatti nagybirtokok esetében általában a birtokos lakhelye, kastélya vagy kúriája, mellette lévő angol parkja stb. megmaradhatott egyelőre saját kezén, azonban megélhetési forrásait elvette a földosztás.167 Ezen felül a rendelet előírta azt is, hogy teljes egészében el kell kobozni a nyilas és egyéb szélsőjobboldali vezetők, valamint a háborús bűnösök földjeit.168 A földreform végrehajtásának legfelsőbb irányító szerve az Országos Földbirtokren163 Müller: i. m. 22. o. 164Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Budapest-Pécs, 2002, Dialóg Campus Kiadó, 331.0. 165 Rainer M. János: Nagy Imre. I. kötet 1896-1953. Budapest, 1996, 1956-os Intézet, 273. o. 166 PSZL 274. f. 2. áll. 19. ő. e. A központi vezetőség ülésének jegyzőkönyve, 1. o. 167 Kaposi: i. m. 331. o. l6SRomsics: Magyarország története a XX. században... 283—284. o. 51
