Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése

lításáról, mely legfontosabb feladata az lett, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottságot létrehozza és a vármegyei tisztviselői állásokat betöltse.84

1945. június 23-án Esztergomban ült össze Komárom-Esztergom vármegye Nemzeti Bizottsága első és egyetlen ülése, hogy ideiglenesen betöltse az alispáni, vármegyei főjegyzői, járási főjegyzői állásokat, megállapítsa a vármegyei törvény- hatósági bizottság létszámát és pártarányait. Komárom-Esztergom vármegye (ismét) elrendelte a komáromi alispáni kirendeltség megszüntetését, de ennek tisztviselői csak augusztusban költöztek át a vármegye székhelyére. Komáromban azonban ezután is több vármegyei szintű állami hivatal folytatta a működését: Elhagyott Javak Kormánybiztossága, Tanfelügyelőség, Pénzügyigazgatóság.85 A három hónapos küzdelem lezárásaként betöltötték Komárom-Esztergom vármegye alispáni tisztségét is, melynek birtokosa a Tatai Nemzeti Bizottság javaslata alapján a kommunista dr. Tárkányi Lajos lett.

Tárkányi Lajos 1885. november 22-én született Tatán. Családi neve Tevez volt, azonban ezt nevének magyarosítási eljárása során a Komárom vármegyei Tárkány község nevével cserélte le. Tanulmányait Magyaróváron a mezőgazdasági akadémián, majd Budapesten a jogi karon végezte. A jogi doktorátus megszerzését követően előbb Komáromban majd Tatán dolgozott ügyvédgyakomokként. Az első világháborúban tartalékos tisztként vett részt, ezt követően a vármegye közigazgatásában töltött be tisztséget: a Tatai járás főszolgabírói teendőit látta el. A Tanácsköztársaság idején a tatai és a vármegyei munkástanácsnak illetve a direktóriumnak is a tagja volt. Ez irányú tevékenysége miatt a Győri Törvényszék egy év hét hónapnyi börtön- büntetésre ítélte, s ennek volt köszönhető, hogy a közigazgatási pályáját csak 1945 után folytathatta. Miután szinte elsőként belépett a Magyar Kommunista Pártba, nagy lendülettel vetette magát a politikai életbe. A Tata községi és a Tatai Járási Nemzeti Bizottság elnöki tisztsége mellett két ízben, 1946-ban és 1947-ben is beválasztották az MKP Komárom-Esztergom vármegyei választmányának a tagjai közé. Megromlott egészségi állapotára hivatkozva azonban 1948-ban nyugdíjazták, s ezt követően 1965. május 24-én bekövetkezett haláláig visszavonultan élt Tatán.86

84 Ortutay András: Komárom megye megalakulása. MNL KEML Kézirattára, 672/14 754. sz. 13— 14. o.

85 Ortutay: A Komárom Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali apparátusának kiépítése 1950-ben... 153.0.

86 Gecsényi Lajos - Szabó József - Tóth Istvánná: A munkáshatalomért! Komárom megye forradalmi munkásmozgalmának harcosai. Eletrajzgyűjtemény. Tatabánya, 1980, Komárom megyei Lapkiadó Vállalat, 259-260. o.

29