Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
A vármegyei közigazgatás újjászervezésével egy időben a Magyar Kommunista Párt „helyi emberei” is aktivizálták magukat, hiszen 1945 márciusának végén és áprilisának elején gyors ütemben láttak hozzá a vármegyei pártszervezési munkákhoz. Ebben nagy segítséget jelentett az a mintegy százötven központi kiküldött, akik széles körű felhatalmazással érkeztek. Feladatuk mindenekelőtt a már említett földosztásnak a végrehajtása és a vármegyei, járási, városi, községi, illetve a több községet és tanyacsoportot átfogó helyi vezetőségeknek a megalakítása volt.87 Miután a feladatot végrehajtották, a létrejött szervezetek közvetlen irányítását az 1945. április 20-i központi vezetőségi határozat alapján közbülső szervként létrehozott területi bizottságokra - budapesti, kecskeméti, pécsi, győri, szombathelyi, debreceni, szegedi, miskolci - bízták a párt felső vezetői. Ezek a területi bizottságok átvették az addig működő Kerületi Titkárságok feladatkörét is. Kialakításukban az alapelv az volt, hogy egy területhez egész vármegyék tartozzanak. Komá- rom-Esztergom vármegye a Budapesti Területi Bizottsághoz tartozott, melynek titkára Kádár János, a vármegyébe delegált pártszervezési feladatokra kijelölt személy pedig Kóbor Ferenc volt.88 Kóbor Ferenc 1907-ben született a Békés vármegyei Endrőd községben. Ebből adódóan az illegális kommunista tevékenysége egyáltalán nem kötődik Komárom-Esztergom vármegyéhez, mégis mindenképpen szólnunk kell róla, hiszen életútja új adalékokkal is szolgálhat. Kóbor emlékezete szerint 1929 illetve 1930 környékén csatlakozott az illegális mozgalomhoz, tagságát hivatalosan azonban csak 1934-től ismerték el. Kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett az 1945-öt megelőző időszakban, melyet a rákoshegyi Békepártban - melynek megalakítására a lakásában került sor - betöltött titkári pozíciója is igazol. Ezzel kapcsolatban említést tett arról is, hogy a Békepárt fedőszerveként a Szociáldemokrata Párt szolgált. Azt, hogy Komárom- Esztergom vármegyébe került, méghozzá hamarosan a titkári pozícióba az illegális mozgalomban kifejtett tevékenységével és a kommunista vezetés hazai szárnyával kialakított jó viszonyával indokolta. Komárom-Esztergom vármegyében számos ismerős arccal is találkozott, többek között Goda Jánossal is, akiről a későbbiekben még lesz szó.89 87 Bencze (szerk.): i. m. 11. o. 88 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PSZL), 274. fond 2. állag 24. őrzési egység (a továbbiakban: 274. f. 2. áll. 24. ő. e.). A központi vezetőség ülésének jegyzőkönyve, 1- 3. o. 89 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL KEML), XXXV. fondföcsoport 42. fond 114. őrzési egység (a továbbiakban: XXXV. ffcs. 42. f. 114. ő. e.). Kóbor Ferenc visszaemlékezése, 1-33. o. 30
