Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 1. A választások utáni politikai helyzet
Pfeiffer Zoltán képviselte. A tárgyalásokon Pfeiffer állításait - többek között a rájuk szavazó polgárok képviseletét kifogásolta - nem tudták meggyőző hitelességgel visszautasítani, illetve megcáfolni. Ezután a budapesti népfőügyészség részéről az országgyűlés elnökéhez egy kiadatási kérelem érkezett, amely Pfeiffer Zoltán mentelmi jogának az előzetes letartóztatására is kiteljedő joghatállyal történő felfüggesztését kérte. Ezt követően, november 4-én Pfeiffer az Amerikai Egyesült Államokba távozott, majd néhány nappal később, november 20-án a Választási Bíróság határozatban mondta ki a párt listáján megválasztott 49 képviselő mandátumának megsemmisítését, Rajk László pedig feloszlatta a pártot.823 A választások eredményeivel a magyar kommunistáknak ezúttal sem sikerült lenyűgözniük a szovjet pártvezetést. Mindez azért is kínos volt, mert a választások előtt alig két héttel Rákosi Mátyás még azt írta Zsdanovnak, hogy az ellenzék együttvéve sem kap 15 százalékot.824 Az ismételt kudarcukkal kapcsolatban az SZKP KB Nemzetközi Osztályának az MKP tevékenységéről készített 1947. december 9-i tájékoztató jelentése a következőket jegyezte meg: „A kommunista párt azonban 1947-ben is súlyos hibákat követett el a választási kampányban. Túlbecsülte saját erejét, és alábecsülte a reakcióét. [...] Mivel a kommunisták alábecsülték a reakciós ellenzék erejét, fő választási vetélytársuknak a szociáldemokratákat tekintették. A szociáldemokraták ugyancsak a kommunistákat tartották a legfontosabb ellenfelüknek. A választásokat közvetlenül megelőző időszakban a kommunista, illetve szociáldemokrata sajtó másodrendű kérdésekben szükségtelen és éles vitát folytatott egymással, ami kétségtelenül rossz hatással volt a baloldali választók hangulatára. ”82 ' A szovjet vezetés figyelmét a magyar fordulat aktuális fejleményeinél azonban sokkal fontosabb események kötötték le, olyan fejlemények, amelyek a kelet-európai biztonsági zónában végérvényesen megszüntettek mindenfajta kölcsönösségi álláspontot. A Marshall-terv elutasítása ugyanis új tartalmat adott a már 1946 óta érlelődő szovjet elképzeléseknek, amelyek a jelentősebb európai kommunista pártok valamilyen laza együttműködésére irányultak.826 Mindezt az 1947 szeptemberének végén, az 1943-ban feloszlatott Komintern helyébe lépő Kominform megalakítása jelentette. Ennek az is a következménye lett, hogy a hidegháború immár végérvényesen globális harccá szélesedett.827 A Kominform ösztönzésére ugyanis, többek között a tulajdonviszonyok átalakításának a folyamata is felgyorsult. 1947 novemberében államosították a nagybankokat és az érdek- képviseletükbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok magyar tulajdonú részvényeit. Ennek következtében a gyáripari munkások 58%-a immár állami üzemekben 823 Izsák: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990... 97. o. 824 Izsák-Kun (szerk.): Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944-1948... 225. o. 825 Uo. 241.0. 826 Rainer: A magyarországi fordulatok és a szovjet politika, 1944-1948... 34-35. o. 827 Stöver: i. m. 73-74. o. 193
