Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 1. A választások utáni politikai helyzet

dolgozott. 1948. március 25-én államosították a középüzemeket, melynek következtében uralkodóvá vált az állami tulaj dón.82* Mégis a Szklarska Porcában történteket a magyar kommunista vezetés elsősorban a szociáldemokraták ellen kívánta kihasználni. Furcsa módon azonban, miközben a franciákat és olaszokat Zsdanovék megrótták a szocialistákkal való paktálás miatt, a magyar szociáldemokraták ügyében Moszkva ismét óvatosságot mutatott. Mivel Rákosi a fúziót presztízskérdésnek tekintette, ezért a szovjet pártvezetés habozó és óvatos álláspontja sem tartotta vissza.828 829 Még ezt megelőzően, 1947. szeptember 18-án az MKP PB már megalakított egy öttagú bizottságot830, amelynek feladata elsősorban az SZDP-ben a baloldal megszervezése volt, mely az egyesülés végrehajtásának legelső mozzanatát jelentette.

Az MKP Központi Vezetőségéhez hasonlóan a vármegyei kommunista vezetés is kiértékelte a választások előkészítését és azok eredményét. Soós Sándor 1947. szeptember 17-én kelt titkári jelentésében Rákosihoz hasonlóan a szociáldemokraták ellenük kifejtett negatív kampányát, illetve a kisgazdapárt néhány gyűlésének megemlítését és a Keresztény Női Tábor kiváló eredményeit ismertette. Ezt követően rátért a választások eredményeinek konkrét értékelésére és az általuk elkövetett hibáknak a felsorolására. Először is leszögezte, hogy a választások során nem érték el azt a százalékos arányszámot, amire előzőleg számítottak (38-40%), melynek okát elsősorban a vármegye bányatelepeinek vezetőségének eltúlzott becsléseire vezetett vissza (ezen a ponton azonban meg kell jegyeznünk, hogy ettől az arányszámtól minimálisan maradtak csak el - W. B.). Soós szerint nagy gondot okozott többek között az is, hogy az Esztergomi járásnak ebben az időszakban nem volt járási titkára, aminek következtében a választási apparátust a vármegyei bizottságnak kellett kiépíteni és működésbe hozni.831 A választási eredmények a fentieken kívül rávilágítottak a még mindig gyenge káderállományra, éppen ezért elhatározták, hogy azokon a helyeken, ahol szerepük a választási eredménytelenségben egyértelműen bizonyítható, leváltják az illetékeseket. Valószínűleg a Keresztény Női Tábor kiváló eredményei láttán azt is tervbe vették, hogy a vármegye leányainak és asszonyainak körében mindenképpen változtatni kell az eddigi propagandán annak érdekében, hogy a számukra már-már kínosan kedvezőtlen arányszámokon javítani tudjanak.832 A választások értékelése során Soós Sándor vármegyei titkár beszámolt az előrelépésekről is, melyre példaként az agitátorok vidéki munkáját hozta fel. Ezen a téren ugyanis: „A falujárók nagyon jó munkát végeztek,

828 Izsák: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990... 103. o.

829 Rainer: A magyarországi fordulatok és a szovjet politika, 1944-1948... 36-37. o.

830 Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Farkas Mihály és Kádár János részvételével.

83IPSZL 274. f. 16. áll. 179. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 54. o.

832 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 4. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, 55. o.

194