Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés

Szintén 1979-ben jelent meg Szakács Mihály tollából A Magyar Kommunista Párt megalakulása és tevékenységének első időszaka Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1946 címet viselő36 összefoglaló munka, mellyel a szerző a Komárom megyei helytörténeti pályázaton első helyezést ért el. Szakács kötetében a néhány oldalnyi munkásmozgalmi áttekintést követően 1945 márciusától tárgyalja az MKP vármegyei politikáját egészen az 1946. február 17-i első vármegyei konferenciájáig. Az utószóból kiderül, hogy a szerző még első kézből kapott információkat a vármegyei kommunista „elit” képviselőitől, ami mindenképpen előnyt jelentett a számára. Az általa közölt adatok megbízhatóak, a kötet szerkezeti felépítése pedig mind a mai napig vállalható.

Az 1945-ös fővárosi törvényhatósági és a nemzetgyűlési választásokkal37 szintén Balogh Sándor foglalkozott részletesen 1984-ben megjelent könyvében. Kötete nagy haszonnal forgatható, hiszen a választások kapcsán felmerülő összes kérdésre igyekezett kimerítő választ adni. Minden részletre kiterjedően tárgyalta a választó- jogi törvényjavaslat kidolgozását és annak parlamenti vitáját, a választásokon induló pártok programjait és a budapesti törvényhatósági választások után kiéleződő politikai küzdelmet.

1984-ben Schöpflin György a Párizsban megjelent Magyar Füzetekben A kommunista hatalomátvétel fázisai Kelet-Európábán címmel38 sok részletében mind a mai napig helytálló elemzést tett közzé. Szerinte a térségben a kommunista hatalomátvétel voltaképpen négy fázisban ment végbe. Lényegében a Hugh Seton- Watson angol történész által 1951-ben publikált39, a kommunista hatalomátvételre alkalmazott három fázisban végbemenő tézisét egészítette ki még eggyel, amit kronológiai szempontból viszont az első helyre tett. Mi is tulajdonképpen ez a négy fázis? Nézzük először is a Hugh Seton-Watson féle első hármat. Szerinte az első fázist voltaképpen a valódi koalíció jellemezte, melyben a hatalomért a kommunistákon kívül más pártok is vetélkednek, igaz bizonyos korlátok már ekkor is felfedezhetők. A második fázisban még mindig vannak nem kommunista pártok a kormányban, szerepük azonban már csak formális. A végső fázist pedig az jellemzi, hogy a politikai rendszer immár teljesen kommunista befolyás alá került, az ellenzéki sorba szoruló nem kommunista pártok pedig megszűntek létezni. Schöpflin szerint a háború és annak következményei alkotják a hatalomátvétel negyedik fázisát, kronológiailag az elsőt. Szerinte „a háború alatt a régi vezető rétegek majd36 Szakács Mihály: A Magyar Kommunista Párt megalakulása és tevékenységének első időszaka Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1946. Tatabánya, 1979, Komárom Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya - Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága.

37 Balogh Sándor: Választások Magyarországon 1945. A fővárosi törvényhatósági és a nemzetgyűlési választások. Budapest, 1984, Kossuth Könyvkiadó.

38 Schöpflin György: A kommunista hatalomátvétel fázisai Kelet-Európábán. Párizs, 1984, Magyar Füzetek, 13. sz. 90-105. o.

39 Seton-Watson, Hugh: The East European Revolution. New York, Praeger, 1951.

17