Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés

nem teljesen felmorzsolódtak, a lakosságot pedig radikalizálták a háborús időket kísérő fölfordulások; mindennek következményeképpen a háború végére Kelet- Európában beállt egy hatalmi vákuum, amelyet aztán a kommunisták, úgyis mint a legjobban szervezett és politikailag leginkább céltudatos erő, gyorsan kitöltöttek. ”40 A tanulmány következő részében az így felállított elméletét alkalmazta Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság és az ellenpéldaként megjelenített Finnország tekintetében.

1986-ban két nagyon fontos kötet is megjelent a korszak történetéről, az egyiket Izsák Lajos, míg a másikat Vida István jegyezte. Izsák Lajos A koalíció évei Magyarországon 1944-1948 között41 címet viselő kötetének - a terjedelmen kívül - az egyik legszembetűnőbb különbsége Balogh Sándor monográfiájához képest a korszak kezdő és végpontjának a meghatározása volt. Izsák ugyanis az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakításának pillanatában veszi fel az események fonalát és tárgyalja azt egészen az MKP és az SZDP egyesülésének az időpontjáig, melyet a szerző fontos állomásnak tekint. Még a kötet előszavában leszögezte: „A munka nem törekszik teljességre, de azért röviden érinti a földreformot és következményeit, az infláció és a stabilizáció, az államosítások és a hároméves terv megindulásának körülményeit is. ”42 A fordulat évét pedig azért tette 1948-ra, mert a két munkáspárt ekkor egyesült, lezárva ezzel a majd négy évig tartó küzdelmet. Igaz, emellett megemlítette azt is, hogy a koalíció formálisan ugyan, de még ezután is létezett, szerepe azonban jelentéktelenné vált. Vida István Koalíció és pártharcok 1944-1948 című43 munkája teljesen megegyező idősíkon, de nagyobb terjedelemben tárgyalja a korszak történetét. A szokásos csomópontok mellett a legszembetűnőbb különbséget az jelenti, hogy Vida nem túl részletesen, de említést tett a szövetséges nagyhatalmak ellentéteiről is. Markáns különbségként - elsőként a hazai történetírásban - fontos szerepet tulajdonított a Függetlenségi Népfront 1949. február 1-jei megalakulásának. Az alakuló ülésen a Magyar Dolgozók Pártja mellett a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt, a szakszervezetek is képviseltették magukat. Nem sokkal ezután az Országos Tanács megválasztására is sor került, 1949 májusában pedig a parlamenti választásokat is megrendezték immár kizárólag a népfront által állított jelöltek részvételével.

Ugyanezen évben az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc 30. évfordulójára angol nyelven44, majd a rendszerváltást követően 1990-ben magyarul is megjelent Charles Gáti Magyarország a Kreml árnyékában című45 kötete, mely40 Schöpflin: i. m. 94. o.

41 Izsák Lajos: A koalíció évei Magyarországon 1944-1948. Budapest, 1986, Kozmosz Könyvek.

42 Uo. 6. o.

43 Vida István: Koalíció és pártharcok 1944-1948. Budapest, 1986, Magvető Könyvkiadó.

44 Gáti, Charles: Hungary and the Soviet Bloc. Durham, 1986, Duke University Press.

45 Charles Gáti: Magyarország a Kreml árnyékában. Budapest, 1990, Századvég Kiadó.

18