Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 1. A sztálinizmusba való átmenet értelmezési keretei

revizionisták jobbára elutasították a nácizmus és a kommunizmus összehasonlítását is, s egy sor új elnevezést vezettek be a szovjet rendszer meghatározására: korlátozott pluralizmus, neofeudalizmus, intézményes pluralizmus, jóléti-állami autoriter rendszer stb. Legtöbben a modernizáció egyik, esetleg alternatív útjának tekintették.8

A sztálinizmust, mint modernizációt felfogó művek sorát Isaac Deutscher Sztálin életrajza nyitja, melyben a szerző azon véleményét fejti ki, miszerint Sztálin a „vademberek” országát modernizálta. A modernizációs paradigma tiszta típusával azonban leginkább Alexander Gerschenkron nagy hatású müveiben találkozunk, melyekben a közgazdász arra vállalkozott, hogy kidolgozza az ipari fejlődés tipológiáját. Szerinte csakis egy erős állam képes kikényszeríteni a társadalomból a modernizációhoz szükséges óriási anyagi és emberi áldozatot.9 Mellettük érdemes megemlíteni még Edward Hallett Carr és Richard Lowenthal nevét is, akik közül az előbbi szintén gazdaságtörténeti, míg az utóbbi inkább ideológiai szempontból közelít a kérdéshez.

Végezetül ejtsünk néhány szót a civilizációs elméletről, melynek történetíróit a revizionisták második generációjának a képviselői adták. Közülük is kiemelkedik Stephen Kotkin és Sheila Fitzpatrick. Kotkin Magnetic Mountain: Stalinism as Civilization című könyve olyan szocializmussal foglalkozó mű, mely alulnézetből ábrázolja a sztálinizmus kiépülését. Az ott lakókat pedig nem úgy mutatja be, mint akik alávetik magukat a nagy társadalmi folyamatok szükségszerű következményeinek, hanem mint cselekvőket, akik ez által résztvevői lesznek a társadalmi folyamatoknak.10 Emellett Kotkin azt a tézist is képviseli, mely szerint a sztálinizmus forradalom volt, s az 1917-ben elkezdődött társadalmi folyamatokat teljesítette ki.11 Zárásként pedig említsük meg Moshe Lewin munkáit is, hiszen azokon alapul az a gondolat, hogy a társadalmi átalakulás legfontosabb elemét a sztálini fordulattal megindult urbanizáció jelentette.12 13 Lewin mindennek kiváló összefoglalását nyújtja a sztálinizmus társadalmi hátterét alaposan bemutató, és azt elemző munkájában.11

A magyarországi sztálinizmussal kapcsolatos egyetlen történeti vitát az abba való sajátos, hosszú és többéves átmenet - mely éppen az általunk tárgyalt időszak8 Rainer: Bevezetés a kádárizmusba... 44. o.

9 Bartha Eszter: A sztálinizmus a régi és új historiográfiában: a jelenség meghatározásának elméleti és módszertani problémái. In: Krausz Tamás (szerk.): A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből. Budapest, 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó, 21- 22.0.

10 Horváth Sándor: A mindennapi szocializmus és a jelenkortörténet. Nézőpontok a szocialista korszak kutatásához. Századvég, 2006, 2. sz. 20-22. o.

11 Fitzpatrick, Sheila: Introduction. In Fitzpatrick (ed.): Stalinism. New Directions. London-New York, 2000, Routledge, 7. o.

12 Bartha: Történetírás és ideológia: vita a totalitarizmusról... 31.0.

13 Lewin, Moshe: The Social Background of Stalinism. In: Tucker, Robert C. (ed.): Stalinism. Essays in Historical Interpretation. New Brunswick, 1999, Transactions Publications, 111-136. o.

12