Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

AZ ÚJ ÉLET MEGINDULÁSÁTÓL 1962-ig

A tatabányai jegyző jelentése a Tanácsköztársaság alatti eseményekről (1921. március 7.) 809/1921.sz. Tatabánya község elöljáróságától Főszolgabíró Úrnak! Tata 696/1921.sz. rendeletére a proletárdiktatúrának Tatabányán lefolyt történetét röviden a következőkben jelentem be. A község szempontjából két részre szakíthatok az események. Egyik rész a bányatársulat, és az üzem szocializálása. Ez volt a fontosabb. Másik rész, amely kisebb fontossággal bír a községi közigazgatás átvétele. Budapesten a tanácskormány megalakulását követő napon hívták össze a munkások vezetői nagygyűlésre a munkásságot. A gyűlésen a Népházban óriási tömeg vett részt. A népgyűlés kimondotta az üzemi munkástanács megalakítását, valamint azt, hogy a bányaüzemet, a pénztárt, a pénzutalványozási jogot az összes ügykezelési teendők irányítását vegye át az üzemi munkástanács, amely az egész bányatelep területére kiterjesztette hatalmát. Vörös Őrséget állítottak fel, mellyel az üzemi munkástanács rendelkezelt. Az üzemi munkástanács ezen naptól kezdve mindenféle ügyben intézkedett. Az 1919. évi április hó 3-ra összehívott képviselőtestületi közgyűlésen megjelent az üzemi munkástanácsnak öt kiküldöttje Murányi Gyulával az élükön, s kijelentették, hogy a proletárdiktatúra folytán a munkástanács a község vezetését átveszi és öt tagból álló direktóriumra bízza. A községi képviselőtestület ezen rendelkezést egyhangúlag tudomásul vette. Az április hó 8-án megtartott szovjet választás alapján megválasztott községi munkástanács április hó 11-én alakult meg. A községi ügyek intézésére egy öt tagból álló intézőbizottságot küldött ki, melynek három tagja állandóan jelen volt a községházán. A prole-