Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

AZ ÚJ ÉLET MEGINDULÁSÁTÓL 1962-ig

tárdiktatúra bukása után a képviselőtestület megállapította, hogy anyagi tekintetben a község szempontjából megtorló lépések megtételére nincs szükség. Egyedüli oka és magyarázata az, hogy mindent az üzemi munkástanács csinált, gyakorolta a hatalmat és a visszaéléseket is az üzemi munkástanács követte el. Ilyen visszaéléseknek tekinthetők az összes üzemek és a síkvölgyi kastély kommunizálása, a bányatársulati hivatalnoki kartól fogadalom kivétele. Szénárt Aladár felsőgallai gyógyszerész, Hermann Béla mérnök, bányagondnok, Véssey Antal üzemvezető mérnök meghurcolása és letartóztatása, a császári eset alkalmával fegyveres vörös őrség kiküldése. Ezek voltak a kiemelkedőbb események. A többi apróbb visszaélések, amelyek máshol is, természetszerűen itt is előfordultak. Azon elvet, hogy „minden a mienk" az üzemi munkástanács minden vonalon megvalósította. Egyszerű hasonlattal élve, ami mostan Tatabányán és a bányatelepen a bányaigazgatóság, ugyanaz volt a proletárdiktatúra alatt az üzemi munkástanács. A proletárdiktatúra után a régi szervezetek vették át a hatásköreik betöltését. Zökkenések voltak. A szeptember 6-i eset (fenyegető tömeg közé sortűz vezénylése) a proletárdiktatúra bukásával némileg összefüggésben van. Amennyiben jelentésem hiányos volna, kérem a kérdőpontok megállapítását, hogy jelentésem megtehessem. Tatabánya, 1921.március 7. Borza Ferenc jegyző Párttörténeti Intézet Archívuma - Tagyobb 11/27.