Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A XIX. SZÁZADTÓL A KIEGYEZÉSIG

Leírás a Dorog környéki bányák állapotáról (1852) A Duna jobb partját Esztergom megyében egy hegyvonulat határolja, amelynek formája alapján megítélhető, hogy kőszénben igen gazdag lehet. Ezek a kőszénbányák Dorogon, Tokodon, Csolnokon, Sárisápon, Mogyoróson, Nyergesújfalun és Bajóton vannak. Az ásványi szén, ami itt előjön a barnaszenek minőségéhez tartozik, amely színe szerint fekete, fényes, törésében kagylós és olyan mint a fekete szén, amelytől nem kinézésében, hanem csak tulajdonságai miatt (a tűzben nem omlik össze) különbözik - tűzereje közel hasonló. A szén különböző mennyiségben, jelentős kiterjedésben és viszonylag alacsony mélységben van. A sokoldalúan megkezdett munka és a legnagyobb termelési eredmény ennek a tartaléknak a felbukkanása, a legsikeresebb üzeme Csolnokon a Miklóshegyen és Mogyoróson van (tulajdonosa Miesbach ur), az itteni aknákban, ahonnan lóvontatással hozzák felszínre. A termelés évi 300.000 mázsára rúg, amelyet 300 bányász termel ki. Ennek a bányának fő lerakodóhelye a Duna partján Tatnál található, egy órára Esztegomtól, innen szállítják tovább hajón további technikai felhasználásra, vasutaknak, gőzhajóknak, téglagyáraknak stb. Az eladási ár 20-26 krajcár mázsánként, amely azt a sok nehézséget amely a bányaüzemnél és a Dunához való szállításnál előfordul, nem tekinthető költségesnek. A fentemlített csolnoki bányával határos a Sándor grófoké Sárisápon. Üzemben jelenleg két barnaszén akna van, amelyeknek a vastagsága jelentős. Ezek tiszta szenet adnak. A fejtés két tárnában történik és az évi eredmény 80.000 mázsára rúg. A szén elszállítása ugyanúgy Tatnál történik. A szarkási bányamű a nyergesjúfalui medencében található. A ki-