Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A XIX. SZÁZADTÓL A KIEGYEZÉSIG

termelés közvetlenül aknákból és tárnákból történik. Az évi eredmény hozzávetőlegesen 120.000 mázsa, amit 120 dolgozó termel. A leggyengébb üzemben álló szén réteg a bajóti völgyben található. Eredménye a 24.000 mázsás mennyiséget éri el. A kőszén kitermelése a legjobb viszonyok között Tokodon van. A szénréteg vastagsága eléri a nyolc öl magasságot és közvetlenül külszíni műveléssel is ki lehet a szenet nyerni... Az éves eredmény 200.000 mázsásra emelkedhet. A tokodi és dorogi uradalomhoz tartozó területen található még több jelentős, eddig fel nem tárt szénlelőhely, amelyek több helyen felszínre jönnek és egy erőteljesen fejlődő üzemmel kitermelhetők, és a növekvő szénigények megfelelőek. Az összes üzemek munka- és szállítási díja évente körülbelül 300.000 forint. A forrás német nyelvű. Jahres Bericht der Pest-Ofner Handels- und Gewerbekammer 1852. Pest 41-44.1.