Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)
KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE
megyerészek képviseleti aránya a létrejövő vármegyei törvényhatósági bizottságban. Úgy tűnt, hogy nem is a pártérdekek, hanem lokálpatrióta szempontok okozzák a legfőbb vitákat. Komárom-Esztergom vármegye Nemzeti Bizottsága 1945. június 23-án döntött ezekről a kérdésekről, s 1945. augusztus 28-án alakult meg a törvényhatósági bizottság Esztergomban. A törvényhatósági bizottság kezdetben a megyeszékhelyen kívül is tartott üléseket. A közigazgatás megszerveződését mutatta, hogy az Esztergomban megjelenő rövid idejű Népakarat és a későbbi Szabad Esztergom mellett szeptemberben megjelent Komárom-Esztergom Vármegye Hivatalos lapja is. A Szabad Esztergom 1949-ig jelent meg, Tatán 1945-1946-ban a Tatai Újság jelent meg, Tatabányán 1946-tól a Komárom-Esztergom-megyei Dolgozók Lapja, a mai megyei napilap jogelődje. A balodali pártok súlyát mutatta, hogy az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a vármegyében az országos átlagot meghaladva 57,6 %-ot kaptak. Jelentős hatása volt az új forint megteremtésének, amely a Magyar Kommunista Párt gazdaságpolitikájának győzelmét jelentette. Az újjászervezett közigazgatásnak kellett megküzdenie a közellátás problémáival, még 1947-ben is 77.000 ember állt központi ellátás alatt a két szénmedencében. A közellátás mellett nagy gondként nehezedett Komárom-Esztergom vármegyére a volksbundisták kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere lebonyolítása. A Magyar Kommunista Párt gazdaságpolitikájának sikerei, a nagybankok, a bányák államosítása a baloldal erőit erősítette megyénkben. A felszabadulás utáni- második nemzetgyűlési választás eredményei a baloldal fölényét mutatták, a kommunista párt 32,9 %-os aránnyal a megyében az első helyre került. Az ellenzéki Keresztény Női Tábor Esztergomban tudott nagyobb tömegbefolyásra szert tenni. A baloldali pártok fölénye Tatabányán olyan nagy volt, hogy a választásokat követően újjáalakuló városi nemzeti bizottság a képviselőtestületbe 30 kommunista, 25 szociáldemokrata párti valamint 4 szakszervezeti tag mellett egyetlen kisgazda párti tagot jelölt. Tatabánya, Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla régóta várossá szervezésének gondolata ismét felmerült, ahogy az alispán megfogalmazta: 1 ^ rohamosan terjeszkedő bányaváros fejlődése - esetleg évszázadokra megfelelő irányítást nyerjen." 1947 októberében került sor Ta-